Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: A levéltári érték lényege és megállapítása / 398–404. o.

b) Esztétikai vagy m:üvé3js»ti érték '•»i

|

i"fiiii»K)(ii.f

i

i"m."j,« *^"yv

i

i

."<jii

i

i'"

t

^|i

<

)f).t" j^w,

1

"!

1 *• Lehet valamely levéltári lratdarabnak művészi kivitele, rendkívül szép külső megjelenési tornája, mely esetben levéltári kiállítások megrendezésénél, tehát muzeális vonatkozásokban ez a tulajdonság Jelentőséggel bírhat l) Ritkasági érték Ez már közelebbi kapcsolatban áll a tulajdonképpeni levéltári értékkel, bár itt sem a belső tartalom a döntő, hanem tisztára az iratdarab nemének vagy rajtájának ritkaság számba menő előfordulása. d) Korbeli vagy régiségi érték Köztudomású, hogy bármely levéltári iratdarab annál becsesebb, minél régebbi korból származik. Ha e tételt azonban jobban megvizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy a régiségi érték alapjában véve két lélektani momentumból tevődik Össze. Az értékelés ilyen esetekben ugyanis a ritkaság méltánylásán ős a múlt iránti tisztelet érzésén alapszik. A belső levéltári értékhez azonban csak annyiban van köze, hogy a régiség tudata emeli a vonatkozó iratdarab fontosságát és tartalmi értékét. A vázoltak alapján - folytatja Ztmmermann rejtegetéseit - azt kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a külső levéltári értéknek is van Jelentősége a levéltárak mindennapi gyakorlatában, különösen ha régi, főleg középkori állagok vizsgálatáról van szó. De a XIX. és XX. század modern irattömegeivel kapcsolatosan, azok levéltári őrzésbevétel én ól, ~ mint erről említés történt ~ csakis a belső levéltári értékelés alkalmazása vezethet bennünket az elérendő célhoz. 2. A BELSŐ LEVÉLTÁRI ÉRTÉK A külső levéltári értékre vonatkozó megállapításokból kiderül, hogy azok a kérdés lényegét tulajdonképpen nem érintik, holott az iratok valóságos, belső értéke csak akkor fog kirajzolódni, ha azt kutatjuk, hogy Valamely levéltári irat szellemi tartalma, gondolati közlése iránt miiyen mérvű az emberek érdeklődése, A belső levéltári érték vizsgálata során tehát a levéltárosnak mindenkor fel kell tennie magában a kérdést, hogy egy-egy iratanyagnak a jövőbon a gyakorlati vagy tudomá» nyos élet mely érdeklődési területén kell majd előreláthatólag felvilágosítást, illetve kutatási támpontot nyújtania? Látszólag megoldhatatlannak tűnik ez a kérdés, de behatóbb megfontolás után rá kell Jönnünk, hogy a jelenből kiindulva, a rendelkezésünkre álló körülményeket és adottságokat figyelembe véve. lehet a Jövőre vonatkozólag bizonyos következtetéseket levonni, fejlődési tendenciákat megálla pitani. Ennek az értékelési eljárásnak - a szerző szerint - háromféle módját lehet alkalmazni; az Siső a tényleges tapasztalatokra támaszkodik, az egyes levéltárak kutatószolgálatának forgalmi és kiértékelt statisztikai adatai alapján; a második a gyakorlati célokra történő levéltári igénybevételeket veszi számításba, különös tekintettel az igazgatás, a gazdasági és jogélet területein végzendő kutatásokra; végül a harmadik az eszmei, elméleti célokat szolgáló levéltári érdeklődést tartja szem előtt, a tudományos, elsősorban történeti kutatómunka módszereinek felülvizsgálata révén, *é De lássuk ezeket a gyakorlatban külön-külön: a) A be

lső levéltári érték megállapítása a kutató-statisztika alapján A belső levéltári érték kritériumainak meghatározásánál mindenekelőtt az egyes levéltárak igénybevételi statisztikája ségit bennünket közelebb célkitűzésünk megvalósításához. Minden archívum 400