Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 3–4. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: A levéltári érték lényege és megállapítása / 398–404. o.

tandó legyeire vagy sem, A reíerátum szerzője ezzel kapcsolatosan nyomban kiemelt hogy vi%an gálódásai e levéltári értékelésnek pozitív értelmezésére irányulnak, tehát azon tulajdonságok ösa»* szességére, amelyek egy-egy iratdarabot tartósan levéltárivá emelnek* Az értékelés negatív oldala ugyanis levéltári vonalon már előre kizárja, hogy valamely irat egy bizonyos levéltár őrzésébe kerüljön* miután eredeté néL vagy koránál íogva egyáltalában, vagy még nem tartozik az illető archi* vum anyagkörébe. A negatív értékelést mindenesetre alkalmazni kell előkészítő rendszabályként*, hogy iratanyag tárgyi, tehát pozitív értelemben vett vizsgálata már csak az így megrostált iratmeny* nyiségre szorítkozzék, E többé-kevésbé gyakorlati jellegű megjegyzések előrebocsátása után azonban térjünk visz* sza ismét az elméleti sikra és vizsgáljuk meg közelebbről a pozitív levéltári érték problémája^ Sőt ezt megelőzően azt a kérdést hogy tulajdonképpen mi is az érték? 4 Az érték fogalma mindig szoros kapcsolatban van az emberek anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésével. Jiinthogy á szükségletek sokfélék és fontosságuk is eltérő, ennélfogva az értékeknek is különböző válfajait és fokozatait lehet felsorolni. Ugyanez vonatkozik a levéltári értékelésre is s ennek megfelelően egy-^-egy irat mint levéltári darab oly értékét képvisel, amilyen mértékű az iránta megnyilvánuló érdeklődés, a dokument utáni kereslet Az iratokat tehát levéltárüag soha sem szabad elvontan szemlélnünk, hanem mindig az emberekhez való kapcsolatuk figyelembe vételével s akkor rá kell* hogy Jöjjünk, miszerint a levéltári érték pozitív értelmezése kétféle formában jelenik meg: egyrészt mint generális (általános) levéltári érték, tehát olyan tulajdonságként mely egy iratot egyáltalában levéltári őrzésre érdemessé tesz, másrészt mint graduális (fokoz a ti) él** lék, amely a generális értékelésen belül az őrzésre való érdemesség szempontjából bizonyos meg* határozott fokozatokat állapit meg* A) A GENERÁLIS (ÁLTALÁNOS) LEVÉLTÁRI ÉRTÉJÉ A levéltáros gyakorlatában az általános levéltári érték szem előtt tartása Jelenti azt a zsír nórmértéket melynek az iratanyag kiválogatásánál érvényesülnie kelt Bármely irat vagy akta generális értékének kétíéle megnyilvánulási formája van, égy külső és egy belső, s hogy a lényé* gesebbnek jelentőségét Jobban kiemeljük, vegyük előbb a kevésbé íontos, a külső levéltári érték problémáját tárgyalás alá* Természetesen minden levéltári iratdarabnak van bizonyos külsőleges értéke, bár a legújabbkori iratanyagok esetében ez a tulajdonság úgyszólván semmi szerepet sem játszik az értékelésnél. De a régebbi, elsősorban középkori oklevelek, iratok puszta megjelenési formája vitathatatlan értékképző faktort jelent s ha ez közelebbről nem is érinü a belső tartalmat az értékelő érdeklődési köre szerint változó lesz, főleg ha arra gondolunk, hogy pl. a régiségkereskedő, a múzeum vezető vagy a műgyűjtő más-más szemszögből vizsgálja a kérdéses dokumentumot Ennek megfelelően a külső levéltári értőknek többféle fajtáját lehet megkülönböztetni éspedig: a) Az anyagi érték , Levéltártudományi síkon alárendelt jelentőségű s fontossága csupán akkor van, ha a levéltári iratdarab (oklevél) anyaga különlegesen értékes anyagbój készült vagy a hozzátartozó pecsét esetleg nemesfémből való. 399