Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Győrffy Sándor: A magyar levéltárosok tudományos munkája 1957/58-ban / 29–40. o.

Q y ő r f f y Sándor. A magyar levéltárak tudományos dolgozói, történész-levéltárosai az elmúlt években újra és újra sürgették a levéltárakban folyó munka tudományosságának fokozását A levéltárak világszerte tudományos intézmények^ a történész-levéltárosok az egyetemi oktatókkal, a kutatóintézeti dolgozókkal általában azonos képzettséggel bíró. azonos megbecsülést élvező tudományos mun*> kasok. Amagyar levéltárügy szocialista fejlődése különös élességgel vetette íel a tudományosság problémáját a tervszerű tudományos munka igényét A fejlődés első korszakában természetesen előtérben álló feladat inkább az anyagmentés, a begyűjtés, a háborús események során összezilálod ott fond ok lényegében drattári* jellegű rendezése, alapleltáraink elkészítése volt Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan azonban joggal élt és egyre nőtt az az igény a magyar történész-levéltárosokban, hogy hozzálássanak az általuk kezelt anyag <levéltári» rendezéséhez, tu^dományos feldolgozásához, az alapleltárak után az ismertetőleltárak, repertóriumok elkészítéséhez,, forráskiadványok készítéséhez. Az ellenforradalmi erők 1956 őszi fegyveres támadásának leverése, a szocialista konszolidáció gyors kibontakozása lehetővé tette, hogy az újra munkához látó magyar levéltárosok tovább haladjanak a levéltárügy szocialista fejlesztése utján, ennek szerves részeként, lényegesen fokozzák munkájuk tudományos jellegét A levéltári pártszervezet és szakszervezet korábbi sürgetései és javaslatai alapján jelent meg 4957 elején a LOK ismeretes rendelete ; <A levéltári tudományos munkáróli Eszerint minden történész-levéltárosnak ítudományos feldolgozó munkára általában heti 15 órát lehet előirányozni * Megszabta továbbá a rendelet hogy milyen munkafajták tartozhatnak a levéltári tudományos munkák keretébe, előírta, hogy a. LOK jóváhagyása szükséges a témaválasztáshoz. Jóllehet ez a rendelet nagy lépést jelentett előre a levéltári munka tudományosságának fokozásában, az eimult időszak tapasztalatai alapján szólnunk lehet és kell a rendelet illetve végrehajtásán nak gyengeségeiről is. Mi is tartozzék a ilevéltári tudományos munka* fogalomkörébe? Nyilvánvaló, a történész-^ levéltáros nemcsak munkaideje 1/3, hanem munkaideje 2/3-d részében is ^tudományos* munkát végez vagy legalább is kellene, hogy végezzen. Az egész magyar levéltárügy szocialista fejlődése szempontjából központi jelentősége van annak, hogy ezt a kérdést világosan lássuk, konkrét perspektivikus terveket dolgozzunk ki ezen a téren is. Hisz tulajdonképpen ez a szó szoros értelmében vett devéltári tudományos munka*. Amit a rendelet igy nevez, az lényegében levéltártudomá* nyi. történetkutatói tevékenység. Jelen beszámoló feladata, ennek az utóbbinak ismertetése, tehát a heti 15 órás időkeretben 1957-ben végzett 1958-ban folyó munkálatok taxativ felsorolása, ahol és amennyiben lehetséges, értékelése. Javaslatom szerint a jövőben a tievéllári tudományos munka* fogalomkörébe vonjuk be az eddig 2/3-ad munkaidőben végzett munkát is. illetve•- ami a dolog lényege - adjuk meg ennek a munkának is az őt megillető megbecsülést ^tudományos* rangot Hisz egy jó alapleltár, ismertető leltár, repertórium, fondísraertetés elkészítése nem kevésbé ^tudományos* feladat mint egy történe ts táti szűk aí. hivataltőrténeti vagy helytörténeti tanulmány elkészítése. Sőt egy levéltárba kerülő anyag fondjainak kibontása, «ievéllári» rendezése, segédleteinek elkészítése ugyancsak magas történészlevéltárosi felkészültséget igénylő tudományos munka. Ezen a téren még sok meg nem oldott leiadat áll előttünk. 1957-58-ban lényegében befejeződött az Országos Levéltár fondjainak kialakítása," alapiolíárainak sokszorosításban való kiadása, elkészülőben van a teljes Magyar Állami Levéltári Fond roüdjegyzéke. A további feladatok; a fondkialakitás tudományos felülvizsgálása, a fondokon belüli finom-rendezés, selejtezés módszereinek kimunkálása, a fondokhoz készítendő levéltári segédletek (a íondképző története, a fond története, a fond állagai, sorozatai, leltára stb.) problémájának tisztázása, majd e munkálatok fokozatos elvégzése. A magyar levéltárügy szocialista fejlődése szempontjából ez a munka primer jelentőségű, a forráspublikáló, feldolgozó munkának előfeltétele, hogy az anyag a tudományos igényeknek megfelelő módon rendezett állapotban legyen, Éppen ezért ugy gondolom, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben a levéltári tudományos dolgozók mun*39