Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: Nyugatnémet levéltári problémák a koblenzi 35. német levéltáros napon / 200–204. o.

nyelvezetét és sülusáU amik©** munkásak, katonák éa parasztok jelennek meg a dokumentumok szerzőiként Meg kell Állapítani a bennük szereplő események történeti hitelességét Nem tartja he* lyesnek a statisztikai adatok kritika nélküli felhasználását sem, Dodonov igen íontosnak tartja széy* Je?, társadalom történetevei kapcsolatos dokumentumok tanulmányozásáru vonatkozó módszerek ki* dolgozását .Felhívja a Ügyeimet hogy az ellenséges köröktől származó dokumentumokhoz évajfea«H: kell nyulnL de helytelen lenne teljesen félredobni őket V. I. Sunkov professzor (Isztorleseszkij Archív főszerkesztője) a következő felszólaló. Véle* menye szerint a ferráskriüka módszerével kapcsolatban nem általános tágban kell a marxizmus lenínizmusról beszélni, hanoin a kérdési konkretizálni kell. A történeti segédtudományokat a szov* Jet korszak történetének tanulmányozásánál sem szauad figyelmen -kívül hagyni. Ebben a korszak* ban is fontos a pecsétek* a papír, az Írás stb. tanulmányozása. K. 0, MítyáJev imena (Történeti Levéltári Intézel) a forráskritikai problémák elméleti kidok gozására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a forráskritika a források osztályozásával k&fr dődlk. Határvonalat kell huzn! egyes csoportok és kategóriák között &z a munka ~ véleménye sze* rínt f még nem kielégíti* A kérdések tisztázására egyesíteni kei; a történészek és levéltárosok erőit annál is Inkább, mivel a levéltártudományt alapelvek a forráskutatás szempontjából igen im lentösek. A. G. NyikoIaJev decens (Történeti Levéltári Intézet Történeti segédtudományi Tanszék veze* tője) a Történeti segédtudományi tanszék munkáját ismertette a forráskritika területén és felhívta a figyelmet a terminológiai problémák tisztázására, A vitában részt vettek még V. K» Jacunszkij professzor (tudományos Akadémiai Történeti Intézet), A. A. Abromov professzor (Történeti Levéltári IntézeÜ. E.A. LuckU docens (Történeti Levéltári Intézet), N.V. üsztyugov docens (Történeti Intézet). Sz, 0. Schmidt docens (* Szovjetunió története* folyóirat b. főszerkesztője), ML ü Csernomorszkij docens (Tört. Levéltári Intézet). A.F. Müller professzor (Történeti Intézet), A. D. LJublinszkaJa professzor (Leningrádi Zsdánov egyetem). A fet* szólalok egyetértettek abban, hogy a forráskritika kérdéseinak tisztázása nagyfontosságú, különösen a szovjet Sársadalom történetére vonatkozóan. A vita eredményeit M. Sz* Szeleznyov a következőkben foglalta össze. A íforráskriőka* fogalmával szemben helyesebb a «források tudományos tanulmányozásáról* beszélni. Figyelmet kell fordítani arra. hogy a források tanulmányozásának alapjául a marxista-leninista vílágnézef és mőú szolgáilon. de nem csupán általánosságban, hanem konkrét megnyilvánulási formájában. A tudomá* nyos ülés a Történeti segédtudományi Tanszék munkáján túlmenően az egész tudományos életnek nagy segítséget nyújtott, •*• fejezte be összefoglalóját M. Sz. Szeleznyov. Lengyel Alírédí . XWGAn&HEJ_Wy$Ltkm PROBLÉMÁM A KOBLENZi 35. NÉMBT LEVÉLTÁROS HtfOX A nyugatnémet"<i)er Archivar* c. levéltári szaklap múlt évi 4. füzete részletes tájékoztatást ad a legutóbb Koblenzben, 1967. évi szeptember ho 10-én tartott német levéltáros nap alkalmával elhangzott előadásokról és hozzászólásokról. Minthogy az elmondott referátumok és a nyomukban kialakult viták a magyar levéltárügyei is érdeklő. Igen fontos kérdéseket vetettek íe!. az alábbi ismertetés a közöli cikkek lényegesebb részleteit kívánja rögzíteni, illetve áttekintő képbe összefoglalni. A medernügyiratíakía)- ügy problémája VUhelm Bohr úr. koblenzí levéltári főtanácsos előadásában kifejtette, hogy napjainkban az ügyiratok (akták) képviselik a levéltárak anyagának' túlnyomó részéi s bár kétségtelen* hogy az