Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A történeti forráskritika néhány kérdéséről / 198–200. o.

A továbbiak során A. C. M»rson a forráskritika alapvető feladataival foglalkozott; a források keletkezésének és a forrásokban lévő adatok kritikai tanulmányozása körülményeivel. Mz előbbi vizsgálata az eredetiség megállapításán kívül a keleScezós helyére és idejére, a vszerző vagy létrehozó nevébe, a keletkezés -konkrét körülményeire terjed ki. AJ forráskritika elszakíthatatlan része a forrásra agyar ázás Is. £ { A forráskritikai módszerek kialakításában a történeti segédtudományok (paleográfia, metrología, chronologia. archeografla. diplomatika, sphragistica, történeti földrajz, levéltártudomány stb») kialakult módszerei és alapelvei mellett fel kell használni a nyelvészet írodalo»tőrtéri#t állara- és jogtörténet statisztika síb. adatait is* ^ A források értékelésénél és kiválogatásánál követett módszerek é-s leUárást alapelvek két csoportra oszthatók; a) A források.tartalmának tanulmányozásával kapcsolatos módszerek (<belső» kritika) b) A források külső sajátosságainak tanulmányozásával kapcsolatos alapelvek («küiső» kritika) A forráskritika módszereinek a források természetéhez és korához kell igazodniuk. Speciális módszereket igényeinek pi„ a statisztikai, jogi stb. emlékek. A forráskritika feladatainak meghatározásánál figyelembe kell venni a források tartalmának és keletkezésének sajátosságait* a tanulmányozás mélységét és a forráskutatás Jellegét A feladatok eldöntésénél minden esetben kölcsönös vizsgálat alá kell vetni azokat az adatokat melyeket a különböző módszerek alkalmazásával-kapunk. . A forráskritika feladatainak körülhatárolása elengedhetetlen ..előfeltétele, a történelmi valóság felderítésének. A forráskutatás soronköveíkező feladata, hogy az elméleti kérdések megoldásával továbbfejlessze a források kutatásának és felhasználásának azokat a módszereit, melyeket a Szovjetunió, különösen pedig a szovjet korszak történetének kutatásánál alkalmazták - fejezte be előadását A. C Merzon. Merzon előadásához a vita során többen hozzászóltak. K, L. Rubínstein professzor (Moszkvai Ali ami Könyvtári intézet) rámutatott arra, hogy a burzsoá forráskritika félreállttá sáv a! nem szabad a forráskritika módszereit általában félreállítani, A forráskritika a történeti kutatás, marxistádéninista módszereiben talál uj és szilárd tudományos alapot N*L. Rubínstein véleménye szerint azonosítani lehet a forráskritikai a íorrásanalizis fogalmával. Maga a forráskritika két szakaszra oszlik, ' a) Első szakasz a forrás hitelességének megállapítása (ezzel kezdődik a íorráskutaíó analízis is), fiz magában foglalja a «belső> és «külső» kritika egyes elemeit is* b) Második szakasz a forrás tartalmának sajátos kritikája vagy analízis?* illetve értelmezése. A marxista^eninista módszernek ebben a szakaszban igen nagy jelentősége van. N. L. Rubínstein nagyon fontosnak tar íja végül a forráskutatás elméleti tanfolyamának a létrehozását LK. Dodonov professzor (Történeti Levéltári intézet) hozzászólásában hangsúlyozta, hogy ajfc forr ad alom előtti forráskritika örökségéből bizonyos elveket- kellő kritikával átdolgozva - áttehet venni. Kiemelte a forráskritikai módszerek alkalmazásának jelentőségét a szovjet társadalom történetének tanulmányozásában. Bírált néhány, a szovjet társadalom történetével kapcsolatos forráskiadványt amelyből hiányzik & dokumentumok forráskritikai tanulmányozása; nem magyarázzák meg a válogatás alapelveit; gyakran alkalomszerűen válogatnak* nem tisztázzák, miért sok a publikációkban az újság- anyag és másolat, nem Jelzik, megvan-e az eredeti irat és hol található? Dodonov szerint a forráskritika szovjet korszaka szempontjából nagy Jelentősége van a dokumentum Ok bizonyos téma szerint való válogatásának és az eredeti szöveg másolatok segítségével való pótlásának. Tanulmányozni kell az Októberi Forradalom és a polgárháború korszakának i9§