Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Roszlova, A. Sz.: A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet: Isztoricseszkij Arhiv, 1955. 5. sz. / 175–181. o.

munkásságát csak a háború utáni időszakban kezdte kifejteni. Jelenleg a levelező tanfolyamot leve* lező tanszékké alakították át ávröFévre növekedett az Intézetben végzők száma. íme néhány adat az 1933Í~1955 közötti időszakban végzettek létszámáról: 4933 - 12 194-1 m 82 1934 - 16 4942 - 46 1935 * 30 1945 - 53/5 1936 - 51 4946 * 76/5 1939 - 52 1947 - 116/11 1940 - 64 4948 * 126/21 Fennállásának évei alatt az Intézet 1800 ifjú szakembert bocsátott szárnyra, közülük 176 levelező oktatásban nyerte képzettségét. Noha az Intézet működésének első éveiben, sőt még a két-három éves oktatási idő mellett sem lehetett a tantervet tökéletesen végrehajtani - gyakran tanerőhiány miatt -, a későbbi években a szakok száma és a tanulmányi idő állandóan növekedett a tantervben. Az ötéves oktatási Idö bevezetése természetes következménye volt az Intézet oktatási tevékenysége általános fellendülésé nek* A levéltárépítés növekvő feladatainak megfelelő tantervre való törekvés komoly fejlődési nehézségekkel és uj tudományágak, kiváltképpen a speciális, részben uj feldolgozást kívánó szakok kialakulásával kapcsolódott össze. Az Intézet életében igen nagy eredmény volt 1932-ben az első levél tár tudományi tanszék megalapítása, mely később a levéltártör tó neü és szervezeti, valamint leivel tár elméié ti és gyakorlati tanszékké fejlődött <az utóbbinak még egyéb megjelölései is voltak)* 1938-ban a történeti segédtudományok, 1952-ben pedig a Szovjetunió állami intézményei és ügyvitele történetének tanszékét szervezték meg. Jelenleg az Intézet történész-levéltárosokat képez az állami levéltárak és az állami szervek levéltárai számára, Az intézet végzett hallgatói elsősorban alaposan megismerik a marxizmus-leninizmus elméletét s átfogó történettudományi képzést nyernek, éppen ugy, mint az egyetemek történeti tanszékein, A levéltári munka azonban komoly és alapos előkészítést igényel a szaktudományok területén is, melyek jelenleg az Intézet három osztályát ölelik fel; a levéltártudomány elmélete és gyakorlata, - a levéltártudomány története és szervezete, ~ a Szovjetunió állami szerveinek és ügyvitelének története. Ezek a Szovjetunióban egyedülálló tanszékek hatalmas munkát fejtenek ki a szaktudományágak további tökéletesítése és a levéltártudomány igényeivel és feladataival kapcsolatos uj, speciális tudományágazatok kidolgozása terén. Ez idő szerint uj szakok programját dolgozzák ki és megteremtik a hozzájuk szükséges oktatási eszközöket Mindez az ifjú szakemberek képzettségének emelését szolgálja, A hallgatók tanulmányi színvonala megszakítás nélkül növekszik és a kitűnő hallgatók száma nagyobbodik. 1939 óta az Intézetnél két Sztálin-ösztöndijat alapítottak, 1946 óta pedig az ismert történészlevéltáros nevét viselő, Sz.K. Bogojavlenszkij ösztöndijat Az Intézet legjobb hallgatóit a Sztálin-ösztöndíjra terjesztik elő. Igen sok Sztálin-össtöndüas végzett aspiranturát és ért el tudományos fokozatot 1937 és I938*ban az Intézetben a hároméves, majd a négyéves kiképzési időre való átmenet miatt nem volt végzett hallgatói„ ugyanígy 1943-44-ben, a háború miatt és 1950-ben az ötéves tanulmányi időre történt áttérés következtében sem volt A számláló a nappali, a nevező., a levelező tagozatot végzettek számát tartalmazza. A szovjet köztársaságok egyes egyetemein csak a legutóbbi időben kezdtek levéltártudományi tanszékeket szervezni. 177 1949 - 117/10 1951 - 144/3 1952 - 133/24 1953 - 149/42 4954 * 140/42 1955 - 164/60