Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Sznliko, T. G.: Az állami levéltárak útmutatói összeállításának módszertanáról: Isztoricseszkij Arhiv, 1957. 4. sz. / 163–174. o.

Indokolatlanul kicsiny a kiadott útmutatók terjedelme, A

! íondok annotációinak összeállításánál a főfigyelmet maximális rövidségükre fordították és nem arra, hogy a dokumentumok tartalmának feltárása a lehető legteljesebb legyen. Tekintettel arra, hogy jelenleg a levéltári fond okról készült leírások alig látnak napvilágot az útmutatókban kellene részletesebben megvilágítani a íondok taiv lalmát Elengedhetetlen, hogy az útmutatókat egységes elvek és sémák szerint állítsuk össze. Az útmutatónak következő részekből kell összetevődnie; előszó, a levéltári fond ok jellemzése és tájékoztató apparátus. Bizonyos esetekben csatolhatok •mellékletek* i a különféle okokból az útmutatóba be nem került fondok jegyzéke és más tájékoztató dokumentumok, valamint azon ismeretek összefoglalása, amelyek az útmutató használatánál nélkülözhetetlenek. M kiadott útmutatók ezen elemek nem mindegyikét tartalmazzák. Például a CGV1A, CGAKA és a GGAOR* útmutatói nélkülözik a név-, tárgyMematikai és más útmutatókat •> •* Még az előszókat (pontosabban szólva bevezetéseknek kellene hívni Őket) is különbözőképpen állítják össze. Mint ismeretes, az előszó a levéltár profiljával, történetével és struktúrájával kapcsolatos ismereteket tartalmazza, anyagainak és sajátosságainak általános jellemzését adja, megmagyarázza az útmutató sémáját és közli, hogy miként kell azt használni* Ugyanakkor egyes útmutatók semmit sem árulnak el a levéltár történetéről,* a CGADA útmutatójában például nincsen utalás arra, hogy az 1920H,930-as évek történelmi irodalmában gyakran emiégetett levéltár - «A hűbér— Jobbágy korszak állami levéltára* (orosz rövidítése: GAFKE) - nem valamiféle megszüntetett levéltár, hanem maga a CGADA, melynek ez volt az elnevezése -1941-ig. Ezzel ellentétben a CGIAL útmutatójának előszavában nemcsak a nevezett levéltár története van megírva, hanem majdhogynem a Szovjetunió egész levéltári rendszerének története.

2 Az előszó többségéből hiányoznak a levéltár struktúráját megvilágító ismeretek (CGADA, CGIAL. CGVIA és mások), közülük egyesek nem tartalmazzák a dokumentum-anyagnak és sajátosságainak általános jellemzését és úgyszintén az útmutató felhasználásának mikéntjére vonatkozó útmutatásokat sem (CGA.0IL. CGVIA stbJ. Egyes előszavakban találhatunk olyan felvilágosításokat amelyekre a tájékoztató irodalom e fajtájánál vagy nincs szükség vagy gyorsan elévülnek (például a levéltár tevékenységének eredményei stb,). Javasoljuk, hogy az előszó a felsorolt elemeken kívül tartalmazza még a következőket: a levéltár egészére vonatkozó betűrendes és tárgyi-temaökai katalógusok állapotáról szóló ismére* tek, az olvasóterem működésének szabályai, a tematikai és életrajzi informálódás lehetőségeiről és rendjéről szóló ismeretek, a levéltári dokumentumok kópiáinak megszerzési lehetőségeiről, az eredeti ügyiratok ideiglenes használatra a helyi levéltáraknak való kikölcsönzése, az ennek lehetőségeiről szóló tudnivalók stb. Feltétlenül közölni kell a levéltár címét Ezek a kiegészítő adatok fontosak és nélkülözhetetlenek, mivel nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, hogy a levéltárak a kutatóknak ne csak azt a körét elégítsék ki, amelyik olvasótermeiket látogatja, hanem ennél jóval szélesebb kört is tájékoztasson, Igen kívánatos lenne az útmutató előszavában adatokat közölni arról is, hogy az adott levéltár profiljának megfelelő dokumentum-anyagok ezenkívül még milyen más őrzőhelyeken találhatók, A* készülő útmutatókban el kell kerülni a rövidítések alkalmazásának következetlenségeit A CGVIA már kiadott útmutatójában, amelyben bőséges mennyiségű rövidítést találhatunk, a rövidítések jegyzékét nem közölték. A CGAOR és a CGAKA útmutatóinak röviditési jegyzékében 10-*14 rövidítés van feltüntetve, miközben számuk az útmutatóban több tucatra rug. A CGIAL ellenkezőleg, útmutatójában mellékelte a ^rövidített szavak jegyzékét és az intézmények rövidített elnevezéseinek jegyzé* két Az összes útmutatókban a használt rövidítések száma jóval nagyobb -annál, mint amit a rövidítések jegyzékeiben feltüntettek i különösen vonatkozik ez a CGADA, GGUM. CGIAL és a CGALI útmutatóira. Gyakran találkozunk mesterkélt rövidítésekkel: rendszerint az «r» folyót jelöl (oroszul a Lásd a nevezett útmutató 3-4 oldalait Cikkünkben a CGVlA-nak azt az útmutatóját v.esszük szemügyre, melyet 1944-ben adtak ki. 164