Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Sznliko, T. G.: Az állami levéltárak útmutatói összeállításának módszertanáról: Isztoricseszkij Arhiv, 1957. 4. sz. / 163–174. o.

folyó * reka - Ford.) de a CGALI útmutatójában az «r» *születés»-t jelent (oroszul a születés = rozsgyenyije *• Ford.) hololt a helyes rövidítés ez esetben a «g,r,» - «god rozsgyenyija* : születési év ; ugyanitt találkozhatunk ilyen rövidítésekkel; «íoto» - fotográfia, «kzs» - knyazsna (höi* cegkisasszony) stb. A CGADA útmutatójának röviditési jegyzékébe felvettek olyan rövidítéseket mint pl, <e, Uv.> - •jejo imperatorszkoje velicsesztvo* (ő császári felsége), «gor.» ^* • goroda* (városok), <szer.» ~ «sseregyina» (közép), természetesen, a levéltári anyag állományának sajátosságai megkövetelhetik a speciális rövidítéseket, az általánosan elfogadottakat azonban figyelembe lehet és Figyelembe is kell venni. Ezenkívül a rövidített szavak jegyzékének stabil helyet kell megjelölni az útmutatóban; ez az útmutató elején kell hogy legyen és nem a végén, mint egyes levéltárak útmutatóiban van. Az útmutatók alapvető tartalmát a levéltárak fondjainak jellemzései képezik és ezért össze

1 állításuk és elhelyezésük kérdéseivel részletesebben kell foglalkoznunk. Az instrukciókat tartalmazó körlevelében a GAU azt ajánlja, hogy az útmutatók sémáját a ttermelési-ágazati elv szerint* kell felépíteni. Ha ez a követelmény a népgazdaság intézményeinek és vállalatainak fondjaira vonatkoznék, akkor nem szorulna magyarázatra, azonban azt, hogy ezt az elvet hogyan alkalmazzuk az összes levéltárak fondjaira, pontosabban kellene kifejteni. A GAU emiitett körlevele olyan követelményt állit fel. mely szerint az útmutatóban a személyi fondokat és a gyűjteményeket külön-külön fejezetekben kell elhelyezni, mégpedig az előbbieket alfa* bétikus sorrendben, utóbbiakat pedig kronologikus sorrendben és tárgyi-tematikai szempontok szerint Ez a tétel csak a Szovjetunió két közponü állami történelmi levéltára (Moszkvában és Leningrádban) számára elfogadható. E két levéltár az, amely speciális személyi fond-részlegekkel rendelkezik valamint - bizonyos mértékben - a CGALI. mely alapjában véve személyi fondokat őriz. Ami a többi, ugy közponü mint terüleü levéltárat illeti, szemmellátható, hogy a szóbanforgó elv ezeknél nem alkalmazható. Az útmutatóban a személyi fondokat célszerű azon intézmények íondjai mellett elhelyezni, mely intézményekben a fondképzö személy alapvető tevékenysége folyt Így például a bírósági hivatalnokok személyi fondjait rögtön az illető bírósági intézmény íondjai után, a kormányzók személyi íondjait pedig a kormányzósági irodák fondjai után kell elhelyezni. E szerint az elv szerint kell elhelyezni az útmutatóban a gyűjteményeket is, annál is inkább, mert utóbbiak Jelentős mértékben (különösen a CGIAL-ban) szintén ügyiratokból állnak, vagy pedig intézmények íondjaival kapcsolatosak (például a CGlAM-ban a ttárgyi bizonyítékok* gyűjteményeik Az a körülmény, hogy az útmutatók összeállítási sémáinak és íondleirásának szempontjairól nincsenek pontos és világos irányelvek, arra kényszeríti a levéltárakat hogy az útmutatók összeállításakor e kérdéseket saját belátásuk szerint oldják meg» A CGADA útmutatójában a fondok leírásai a levéltár részlegei szerint vannak elhelyezve* a részlegekben belül pedig a hivatalok, fond-tipusok és a fondképzö személyek tevékenységének rendje szerint A CGIAL-utmutató összeállítása sémájának elvei nem világosak. Az útmutató két részlegre tar gozódik, miközben az első részleg megnevezése helyett az illető részleg állományába tartozó fondok vannak felsorolva; 4. Az Államtanács fondjai, az Állami duma fondjai, a Miniszteri Bizottság és Minisztertanács fondjai; 2. a Szenátus és a zsinat fondjai; 3. a minisztériumok és országos főhatóságok íondjai; 4. a nemminiszteri és hivatalközi intézmények fondjai; 5, a társadalmi szervezetek és magánintézmények (?) íondjai; 6. személyes származású fondok; 7. nyomtatott források. A CGAKA útmutatójában a fondok a fondképzö tevékenységének fokozata szerint tagozódnak hét részlegre, Ezek; 4. a központi intézmények, 2. a frontok és hadseregek parancsnokságai; 3. n katonai körzetek parancsnokságai; 6. a tanintézetek és 7. - külön részlegként - a Távolkeleti Köztársaság Néphadseregének fondjai. A CGAOR alapjábanvéve a levéltár részlegei szerint tüntette fel a fondokat útmutatójában, azonban a részlegek megnevezése nélkül. A CGVIA útmutatójának előszava arról értesít hogy a levéltár fondleirása két részlegre tago* zódik; a háborúk és fegyveres erők részlegére és a közponü és helyi igazgatóságok részlegére. A leírás azonban a gyakorlatban négy részlegre tagozódik; 4. a katonai hatóságok központi és helyi 465