Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

nélkül írhassanak le. Megkezdődött tehát a száraknak az írás menetébe való beletörése. Ennek során legelőször az s*nek szabtak kényelmesebb formát a sor íelé meredő eddigi pozíciója helyett/ Előbb csak ugy. hogy a sor alá is leeresztve, méreteit arányosították a többi betűkével i majd meg** hajlították a merev derekát és alól előbb csak a toll lendületével, később azonban határozott vonással elkanyaritották balra. Végül a gyorsabb írásokban a törzsének és a fejének két vonásából lendületes kanyaritással egyetlen vonal lett Hasonló átalakuláson ment keresztül a d is. finnek á hosz* szu szára előbb balra hajlott el, majd a betűt alkotó két vonás mindinkább közeledett egymáshoz, hogy aztán egyetlen Yonallá váljék és végül a gyorsabb írásokban az egyenes szárnak az utolsó emléke is eltűnjék. A további fejlődés szempontjából még nagyobb jelentőségű volt hogy a Xlil. század harmincas éveitől fogva a gyorsabban iró nótáriusok a betütagokat többé nem külön toilemeléssel illesztgették egymás mellé, hanem igyekeztek összekötő vonalakkal egyberüzni őket. Ez a jelenség legkorábban az ni, n, £ betűnél tűnik fel, amelyeknek tagjai ennek következtében gyakran szétnyílnak s á betű igy hármonikaszerü alakot nyer. c) Ezek a megoldások az első biztos hírnökei annak, hogy a nehézkes tulajdonságaitói megszabadított gyakorlati célú uj könyvírás a Xffl. század második negyedében már kezdte éreztetni hatását a minuszkulán. Ez az uj írás általánosabb szerepre volt hivatva elődjeinél, mert tanítása és használata nem kapcsolódott szorosan egyeflen stúdiumhoz és egy bizonyos írásbeli feladat" hoz, mint amilyen a jogi ügyek oklevélbefoglalása, vagy akár a kodex-másolás volt Szülőhelyének az egyetemeket keli tekintenünk. Itt a diákok ezreinek a kezén a nagyméretű gyakorlat során alakult ki a gyors és mégis világos, olvasható könyvírás. Az egyetemi élet olyan írásokat követelt amelyekkel gyorsan és minthogy az íróanyag drága volt kicsi helyre sokat lehetett jegyezni* de amelyeket ugyanakkor nemcsak a jegyzet készítője, hanem a társai is könnyen olvashattak. Az egyetemek mellett külön műhelyekben másolták a diákság részére ezer és ezerszámra a jegyzeteket De nem közönséges könyvmásolók, hanem szegényebb és élelmesebb hallgatók végezték ezt a munkát Ezek az- írásban igen gyakorlott és képzett emberek alakították ki ezt a nemes, biztos, egyenletes vonású uj könyvirást amelyben már egyetlen felesleges betürész sem található. Minthogy az oklevélszerkesztés tanításának a központjai ugyancsak az egyetemek voltak, egészen érthető, hogy az uj Jegyzetirással megbarátkozó diák majd később az oklevelek irása közben is hasznosította a gyors írás sok vívmányát A gyorsaságra való törekvés azonban ekkor még nem vezetett az írás külalakjának a megromlásához. Éppen azért nem, mert a technikai fejlődés eredményeit az egyetem alaposan beisko~ lázta hallgatóiba, az oklevélírás tanításának a során a gyors könyvírás formáit is megnemesitelte és ez csak ebben az alakjában terjedt szét a diákok utján egész Európába. Amig az.űklevéiirók az egyetemet végzett magisterek közül kerültek ki, addig az uj könyvirásnak az okievelezés területén használt változatai is megőrizték a maguk fegyelmezett világos vonásait Egészen bámulatos, hogy ezek az irások minden apróságuk ellenére mennyire formásak és olvashatók maradtak.! Ez az oklevélírásra használt uj könyvírás, szemben a tagokat óvatosan és lassan egymáshoz rajzolgató elődjével, a kéznek már szabadabb mozgást engedett a tollkezelésben. Benne a-betürészek többnyire egyenletes, apró pálcikákhoz hasonlítható egyenes vonalkák. A betütagok lazán állanak egymás mellett és a gyorsabb írásokban egészen széjjel is bomlanak, ugy, hogy a részek között csak hajszálfinom vonalkák tartják fenn az egységet. Parányi merev pálcikák és az őket éles szögben összefűző vékony vonások könnyed váltakozása ez az irás. Gyors és lényegében kurzív írás ez már, de mégsem olyan egymásba!olyó, szinte egyeüen vonalból összetevődő, mint a mai folyó irások. Ennek az oka az, hogy miként korábban, ebben az időben is azt tartották, hogy a betűk nem egységek, hanem tagokból állanak és hogy az egyes vaskosan irt tagokat összekötő hajszál.vonalkák másodrendű, mellékes részei a betűknek. Az igazi gótikus oklevélkurzivák csak később alakulhattak ki a minuszkulának a gyors könyvirásokra gyakorolt visszahatásából. d) Itt kell megemlékezni arról az irástechnikai újításról, az irótoll hegyének ferdére való vágásáról, mely nemcsak ezt az előbb ismertetett gyors irást tette lehetővé, hanem döntően befolyásolta a gótikus irásíejlödésnek az egészét is/

133 A toll hegyét eredetileg bizonyára azért vágták ferdére, mert észrevették, hogy azzal a könyvhetük vaskos tagjait könnyebben, megnyomás nél437