Levéltári Híradó, 8. (1958)
Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.
széből kiszakítva. Szólani kell tehát egeszén röviden előbb arról az Írásmódról, amelyikből a,gótikus fejlődés ragadta ki a magyarországi oklevélírást, a befejezés-során pedig itt is ot is érintenünk kell a humanista Írás néhány problémáját minthogy- a kivénhedő gótika abba torkollott bele. .§.gótikus írás abban a közismert változatában, amelyben a Xiv. század óta már tömegesen reánk maradt emlékek bemutatják, igen hosszú fejlődés eredménye. Ennek az ir áss Húsnak a rendkívül hosszú élettartama rnár eleve sejteti, hogy az ismertető jegyek magán a gótikán belül is állandóan alakultak, fejlődtek. Olyannyira, hogy a laikus szemlélő, felületes rátekintés esetén, a kü2p>nböző gótikus fejlődési fokok termékeit eseleg nem is érzi ugyanazon irássfilus alkotásainak. A paleográfus számára viszont az egyes fejlődési szakaszok időbeli elhatárolása okoz különös nehézséget mert'az uj és a régi stíluselemek jóidéig párhuzamosan, egymással elkeveredve éltek. Mindezek ellenére nem kétséges, hogy a paleográfia a belső fejlődési fokok kronológiájának már a hozzávetőleges megállapításával is komoly segítséget nyújthat az oklevéikriüfcánafc. 1, A g é t i:k u s okievéür'iS kialakulása A XII. század elején a magyarországi oklevelekben is ugyanazokat a régi Írásformákat ta• láijuk, mini amelyek az irásreakciö korát Európa-szerte jellemzik. ~* Az okleveleket vagy a régi kurzivákra emlékeztető mesterkélt oklevélírással, vagy pedig az. ennél általánosabb használatnak örvendő, fejlődéskép esebb könyvirássaí írták. Az első a korábbi oklevélírás okai igyekszik utánozni, de erőtlenebb azoknál és inkább csak a díszítések átvétele folytan tesz azokhoz hasonló benyomást Merev, pontosan függőleges irás ez. a hosszú heiüszárakon ieker-Rő vonásokból hurkolt lobogóeskaszerű díszítésekkel; amelyek azonban már- egyáltalában nen| alkotó részei a belüknek, A könyvírásnak szintén két faltája fordul elő; a tiszta könyvírás és az olyan, amelyik a régi oklevéíirásukbóí átvett bizonyos szerényebb díszítőm otivumokat í pl. burkolás)/''" A könyvírás ok természetesen tagirások. azaz az irók a be tök egyes tagjait külőn-rküicn illesztgették egymáshoz (pL\S\- m). Már itt megjegyezzük, hogy ennek a technikának az oklevélírásba való behatolása vezeteti el jóval később az erősen tördelt szegletes beíüíormákkal rendelkező érett gótikus íráshoz. ' a) Az előbb emliiétt irásfajtáknak egyike sem volt alkalmas arra, hogy sokat és gyorsan írjanak vele. Már pedig a társadalmadifferenciálódás, a gazdasági fejlődés mindenfelé egyre inkább fokozta az oklevelek utáni igényt; , az egyetemek kialakulásával pedig egyenesen életszükségletté vált az eddigieknél gyorsabb írás. - Ezek a tényezők hozták létre a %. század második felében azt a <még mindig merev, de már kevésbé díszes, energikus teást amelyeknek legszebb példáit a pápai oklevelekben találni. Ebben a minuszkulában a már gyorsabban, nagyobb lendülettel író kéz a belük felső szárait Jobbra, az alsókat pedig balra idegesen elrántja és ezért ezek finom éles hegyekben végződnek, '. Ez az irás a praktikus megoldásait a reakció'korában is nagy gyakorlat* tal rendelkező olasz nótáriusok ujabb írásából vette. Iskolás kiművelésében a francia egyetemek, gyors és általános elterjesztésében pedig általában az egyetemek és az ázoldt&Lfzoros kapcsolatot tartó, pápai kúriának a nagy tekintélyű írásgyakorlata játszották a főszerepet Minthogy a pápai minuszkula lényegében ugyanez az irás volt a XIII. század közepéig terjedő időről ugy szoktak beszélni, mint amelynek az irástejlődését általában a pápai hatás uralta."'" 1 " b) k kb.• 1480--i240*ig tartó korszak két tekintetben is jelentős eredményeket hozott a gótikus irasfejődés terén: 1. a tisztán jogi céiu fenti oldevélminuszkuita a korszak végére fokozatosan átalakult részint a gyorsaságra való törekvés, részint pedig a könyvírás hatására; 2. kialakult a korábban rendkívül nehézkes, lassú könyvírásnak egy leegyszerűsített uj változata és ez kapcsolatba !s került az oklevelezéssei. Ebben végre az oklevélirök,-közjegyzők, kancelláriai alkalmazottak stb. megkapták a nem ünnepélyes szövegek egyre növekedő. tömegeinek., a feljegyzésére alkalmas gyors írási * -:'•••. Az íráshasználat megnövekedésével a Xíll. század eiejéfel fogva egyre fontosabb lett hogy az irás ne csak szán,olvasható;'hanem gyors is lesyenl Ezért minden külső hatás nélkül, belülről meg* indulí a régi mumszkula .mozgékonyabbá té'me. ' Az. oklevéiminuszkuia átalakulásának ebben a korszakban a legjelentősebb ténye az előbb említett lántizsaszerü hosszú szárak eltüntetése volt. Ezek akadályozták ugyanis legfőképpen, hogy több betűi, esetleg egyes egész szavakat a toll felemelése 138 /