Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

a) Ezeknek az írószereknek és íróeszközök no k &'/, -gyík csoportja az íróanyagnak (jórészt csak a hártyának) az íráshoz való előkészítésére, a másik viszont a tulajdonképp;ni írásra szolgélt

63 A hártyatekercsbői vagy. papirivből a 'deák ollóval (f.o r c e p s). szabta ki a leírandó szö-'veg hosszúságának-megfelelő darabot EvA követte a hártyán esetlég mutatkozó apróbb, egy-reűenségek eltüntetése a tajtkővel (pumex) való átdörzsölés utján, majd. ha wzniksóges volt, a hártjia apró. likacskáinak, amelyek ttz.ita.ai akadályozhatták volna telítése kréta- vagy mészporral. Ugyanezeket az eszközöket használták a íélhoídalaku késsel (novacula, r a s or iu m) kivakarf szavak helyének ( r a s- u r a) az eltüntetésére. Színién az íróanyag előkészítésére szolgált a körző (pu ne tórium) és az ár t s u b u 3 a. s í.-ü'b u i a), melyekkel a sorközöket jelölték ki, s végül az ólom (píumbum), vagy a sor jelző Bácska Uigniculum), illetve egy éles és hegyes fémdarab -ierrum), mellyel a kijelölt közökben vonalzó (regula, norma* canon) segítségével meghúzták a sorokat • . -, b) A* tulajdonképpeni írási szolgál ó_ szerek közül nélkülözhetetlen volt a tinta (atram,eníum) és atoll (penna, ealamu.s), illetve az irónád íárundo. calamus). A tintát bevált receptek szerint, általában minden nótárius •maga készítette, többnyire rézgálicból, gubacsból és vitriolból, de használtak hozzá ecetet és. sört is.°

4 Azt a szabályt hogy az okleveleket <aliis ooloribus excíusis* csak i'ekeie-tintával szabad írni, a aj agyar országi középkori gyakorlatban a legszigorúbban betartották. Nem ismeretes egyetlen .olyan középkori oklevél sem. amelyhez a feketén kivül más tintát használtak volna. : Különösen a XUr-Xljl. században használtak igen Jó untakat amelyek mindmáig megtartottál? élénk fekete szl nőket

0

? A későbbi tinták általában már nem ilyen" Jók és színtartók, A tömeges oktevélezés megindulása \Xiv

c század) óta, főként a megyék és más kisebb gyakorlatú forumok, ileíve a magánosok oklevelei között, sok az olyan gyengébb minőségű tintával ir.ott. mely napjainkra megsárgult, vagy annyira kifakult, hogy az írás elolvasása is nagy "nehézségbe ütközik. A XV.,századi oklevelek között gyakran találni olyant amelynek a tintája idők folyamán a bronzéra "gmjék'zíető zöldes patinát kapott, bizonyéra azért mert készitoséhoz tulsok fémelemet használlak. A XV. századtól fogva már a régi bogárfekete tinta a kivételesebb. A tintáját a seriba többnyire fedéllel ellátott állati szarvból készült és övébe dugott tintatartóban (c ornu) magával hordozta, hogy mindig kezoügyében legyen, v . A tollát ki-ki maga készítette a toJökéséveí (scalpellum), ritkábban nádszálból, általában a ludak erős szárnytollaibcl. A tollat a mai irctollhoz hasonlóan faragták meg. Ugyanezzel a tollkéssel vagypedig az említett sorjelző íácskával ílig niculum). mélyet, balkezükben tartottak, feszítették ki simára a toll előtt az íróanyag ot

oö> íí. AZ OKLEVELES ÍRÁSBELISÉG ÚTJA ERDÉLYBEN A XV. SZÁZAD KÖZEPÉIG Á) A z erdélyi j r á a k ul tufa k í a I a k! u 1 á s a é a enne k. h q T á o zói 4. A iaíin irás meggyök élesedése a Scöz*pkopi Magyarországon A latin írás használata, akárcsak a vele -egykorú és cseh államban. Magyarországon is a római egyház meghonosodásával vette kezdetét . Azonban a papoknak ez a misztikus tudománya csak hosszú, idő m,uíva és- fokozatosán Jutott szerephez-a világi társadalomnak az életében is. Az írás magyar, lengyel és cseh földen századokon át alig jelentett többet min%az egyházi szövegek másolgafására szolgáló nehézk>s. könyv (kódex) írást bár a szórványosan feltünedező oklevelek már ekkor figyelmeztethettek arra, hogy az írásnak gyakorlati jelentősége is lehet a világi társadalom szá'rdára. A gyakorlati célú késő;: I írásbeliség gyökerei tehát végső soron ide, az oklevélírásokhoz nyúlnak vissza. Az okíeveleknek'és rajtuk keresztül az írásnak a szélesobbkörü elterjedésére azonban csak * ' u 70 a XIí-XIíL. század fordulóján kerülhetett sor Közép- és á

eleíeurópában. Akkor, amikor az itteni fia430