Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

A királyi kancellária elzárkózása a papir használatával szemben még közel három évtizeden át tovább tartott annak ellenére, hogy igen szórványosan már 4337-töl kezdődően maradtak papírra Írott királyi oklevelek.

36 A királyt kancellária élőbb csak legfeljebb mandátumokat és más num tartós fennmaradásra szánt szövegeket irt papírra. J. Lajos király uralma alatt azonban már a királyi bíráskodással kapcsolatos kiadványok. Zsigmond uralkodása óta pedig egyéb tartalmú pátens oklevelek (raegkeoyelraezés. fiúsítás, bevallásról adott bizonyság* stb.) is egyre sűrűbben fordulnak elő papiroson. A W. század utolsó negyedére a papir használata a hiteleshelyi gyakorlatban már annyira általánossá vált. hogy pl a váradi káptalan ezt az Íróanyagot ingyen bocsátotta a felek rendelkezésére. Széleskörű alkalmazást talált továbbá a papir a XV. századtól rogva a legkülönbözőbb regisztrumok. protokojlumok, számadáskö:.yvek és fogalmazványok esetében/** Az Íráskultúra elmélyülése a XIV. század második felében a magyarországi oklevelezés területén is diadalra Juttatta a papirost jóllehet a privilégiumok anyaga továbbra is kizárólag a hártya maradt A XIV. század hatvanas éveiből reánk maradt anyagban már körülbelül egyenlő a pergamenre és a papirosra írott okleveleknek a száma, a század utolsó negyedétől fogva pedig már vitathatatlan ez utóbbiaknak a túlsúlya. b) A papír elterjedése valóban mindenhol joggal tekinthető az irás vulgarizálódása, gyakorlativá válása egyik fontos mérőjének. A papir használatának meghonosodása szintén fontos előfeltételét alkotta annak, hogy az irás Erdélyben is a kultúra fejlődésének azzá a hatalmas eszközévé .yá> hassék. mint Európa más államaiban. Annak ellenére azonban, hogy a papirszükséglet a hártyáét sokszorosan relüimulta. a középkori Magyarország a XVJ. század közepéig teljés egészében behozatalból fedezte szükségletét A feudális Magyarország legelső papirmaimának a Hans Fuchs és Johannes Benkner polgárok,által 1546-46-ban Brassó mellett egy lengyel (vagy lengyelországi német) mesterrel felállíttatott üzem tekinthető.

4

"

1 fizt követte a kolozsvári H

eltai Gáspárnak, majd pedig Szeben városnál; a papírmalma, Ezek azonban már mind a reformáció nyomán fellendülő könyvnyomtatással és azzal állottak kapcsolatban, hogy a török előrenyomulása rendkívül megnehezítette a két román vajdaság Írásbelisége számára is egyre nagyobb tömegben szükséges papir behozatalát a távoli külföldről.

42 c) Az európai papírgyártás általános története, valamint az oklevelek vizjegyeinek (filigrán) a vizsgálata segítségével az is meglehetős pontossággal tisztázható, hogy honnan szerezték be okleveleink papírját Minthogy Németországban a papirosgyártás csak a XJV. század utolsó évtizedeiben indult meg, eleve elvethető az a nézet, hogy a legrégibb magyarországi oklevelek papírja németországi eredetű. A XJV, századi papir okleveleink vizjegyeinek Szőnyi László által végzett részletes vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a középkori Magyarország, akárcsak Európa legnagyobb része a XV. század elejéig, olaszországi papirost használt / Itália a XIII. század második felétől fogva egészen a könyvnyomtatás fellendüléséig olyan egyeduralmat élvezett a papírgyártás, illetve a papírkereskedelem területén, és Magyarországnak Dalmácián keresztül olyan szorosak voltak a kapcsolatai Itáliával, hogy az olasz papir mellett más áru a XV. század vége előtt alig kerülhetett jelentékenyebb mennyiségben itten forgalomba. Minthogy Lengyelország és Szilézia szintén Olaszországból szerezte be papirszükségletét Jórészt olasz eredetűnek tekinthető az a papírmennyiség is, ami a felsőm agyar országi városok közvetítésével a XV. század harmadik évtizedétől fogva Krakkóból került be Magyarországba.

45 Közvetlen adatok tanúskodnak az erdélyi szász városoknak Dalmáciával való kereskedéséről.

46 Feltehető tehát hogy Erdélynek és a román fejedelemségeknek e városok kereskedői voltak a paptrszállttol.

47 A középkort városi számadáskönyvek különben is azt mutatják, hogy a XV. századtól fogva minden valamirevaló városkában volt olyan kereskedő, esetleg több is, akinél -- természetesen sokféle más külföldi portéka mellett * bármikor kellő mennyiségben lehetett papirt venni.

48 ippen azért vásárolták a papirt pl. a városok kancelláriái olyan feltűnően kis mennyiségben, mert bármikor könnyen hozzájuthattak. d) Minőség tekintetében okleveleink papirosai sok változatot képviselnek, finnek az oka az anyag mechanikai feldolgozásában, kémiai természetében és az enyvezés módjában keresendő.

49 A minőséget azonban leginkább az enyvezés döntötte el. A buzakemónyitővel készített .papirosok könnyebben elporladtak, mint az állati enyvvel (esetleg több Ízben Is) kezeltek. írásos forrásaink 128