Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

..' Az Anjouk és Zsigmond, majd pedig Mátyás uralma idején a középkori Magyarország kapeso* latai a fejlettebb nyugateurópai területekkel rendkívül megsűrűsödtek és elmélyültek. Ekkor tűnt el végleg a minőségi különbség a belföldi és külföldi hártyák között Bár közvetlen bizonyítékkal nem rendelkezünk, mégis feltételezhetjük, hogy a merevebb, néha szemcsés tapintású és sötétebb tónusú hártyák a hazái műhelyek termékei, míg a puhái'ogásu,- papirszerü, eresen fehérített pergamenek importál! áruk voltak.

2

* A kidolgozásnak ez az eltérő módja azonban nem jelent egyben minőségi különbséget is, mert mindkét.hártya elsőrangú volt A XIV. század második felétől kezdődően a hártya használata mennyiségileg fokozatosan csökkent de minőségi tekintetben mégis ez a XV. század végéig terjedő korszak tekinthető a pergamen magyarországi fénykorának A XV'j. század elejétől fogva előbb a vékony külföldi hártyák ritkábbá válása, majd ezt követőleg az erdélyi készítmények22 ' nek az újbóli eldurvulása figyelhető meg* 2. .Az ír ó p ap ir A papír (c h a r t a papyri. papyMs, charta bambycína, charta cuttunea, charta pannucea, papyr) az arabokkal való intenzivebb, érintkezések során Európa déli területein már a XII. században ismeretessé vált de századok kellettek ahhoz., hogy a kontinens többi részéiben is meghonosodj'ék,

23 Ennek az idegenkedésnek a magyarázata a papír romlékonyságábah, az okleveleket fenyegető veszélyekkel (főleg a nedvességgel) szembeni korlátozott ellenállóképességében keresendő. Az irás a XIIHÍIV. század fordulóján a naiv analfabétizmusban élő magyarországi világi társachalom szemében még mindig rejtélyes valami volt és ezért igazának, jogai= 24 nak, birtokainak ezeket a biztosítékait maradandó anyagon kívánta bírni. Ez a papírtól való idegenkedés még akkor sem szűnt meg, aülikor pedig már Magyarországon is használni kezdték az uj olcsó iróanyagot Pt 1348-ban I. Lajos király utasította a turóci konventet hogy egy Liptó megye által «könnyen romló* papiroson kiállított oklevelet írjon át pergamenre,

25 Jóllehet a papír hasz26 nálata a szomszédos germán területeken is utat töri magának a XJV. század e!ején„ mégis aligha tévedünk, ha magyarországi elterjedését az Itáliával való összeköttetések megerősödéséből magya* rázzuk. Az első magyarországi papiroklevél is Gentilis bíboros pápai követtől ismeretes 4340*bőL

27 Helyesbítésbe szorul tehát Gheorghe Ionescunak az az állítása,, hogy Erdélyben a Xlű. század vége felé, ha ritkán is. de használták a papirost oklevélírásra

28 A.helyi társadalom idegenkedését azonban mi sem mutatja jobban, mint hogy ujabb papiroklevél! de ismét egyházi kibocsátótól, csak 434ÍK bői maradt reánk.

29 Még a húszas .években is nagyon ritka lehetett a papirosra írott kiadvány; a harmincas években lényegesen megnőtt ugyan a számuk, de 4340 előtt még mindig rendkívülinek számitható, éppen főként Erdélyben, a papiros oklevél; A vajdák és alvajdák oklevelei között 1345=től fogva kerülnek ugyan olykor papírra írottak is„ gyakoribbakká azonban ezek csak 4349~4350 után válnak. Körülbelül ugyanebben az időben kezdődött a megyék papirhasználata is, de. azzal a különbséggel, hogy oklevelezésükben ez az Íróanyag egyszeriben szinte kizárólagossá lett A szász területen kibocsátott legrégibb papírra irt oklevél 435-1. okt 48-án kelt Az erdélyi oklevéladók közül a papírral szemben a hiteles helyek voltak a legtartózkodóbbak. A kolozsm onostori konvent ugyan már 4348-bán állított ki oklevelet erre az iróanyae^a, de egy teljes évtizednek kellett eltelnie, amig gyakorlatában a papir végleg meghonosodott Később kezdődik és talán még vontatottabb a papir térhódítása az erdélyi káptalan kancelláriájában. 4350-től fogva ugyan innen is maradtak reánk papir oklevelek, de az ezekkel szembeni határozott idegenkedés csak 40-45 évvel későbben kezdett a káptalan tagjai körében felengedni. a) Az uji iróanyagot elsőnek a kisebb és még teljesen ki nem alakult gyakorlatú oklevelező forumok (megye, püspöki vikáriusok,, stbJ fogadták be, minthogy az általuk írásba foglalt jelentéktelenebh. ügyek nem kívánták a tartós megörökítést Az olcsó papiros használatát, főként a megyék részéről, az is előmozdította, hogy aZ Anjou királyok reformjai az írásbeliséget az ügyintézésnek olyan területein is megkövetelték., ahol eddig jórészt a szóbeliség uralkodott Elsősorban a megyék oklevelein keresztül barátkozott meg fokozatosan a világi társadalom a papiros oklevelekkel. Ennek jelei a hiteleshelyí kiadványok sorában a negyvenes évek derekától fogva feltünedező papir r"' oklevelek.

35 V 427