Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jakó Zsigmond: Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században: Documente privind istoria Romînici Vol. I. Bucuresti, 1956. / 123–162. o.

Magállapttbatk hogy a magyarországi, oklevelek hártya! a XIII. század előtti időszakban általában durva kivitelűek és vasiagofc voltak,^ Minőségük á Xiü. század folyamán Jelentősen megjavuít ős a durva kivíteíü darálóit egyre ritkái bakká vállak. Főként a király! okleveJalr é> a nagyobb gyakorlatú kancelláriák esetében ögyelhető ez meg. A vékonyra sikált ma már meglehetősen sötétes tonusu. szabálytalan, kicsiny hártyaszeletkék meilett találni erősen fehérített, ma is szinte ragyogóan élénk szinü. szép nagy hártyákat A XI1HXIV.. század fordulóján kitört belső zavarok következményeként ismét megnőtt a merev, durvább kidolgozású hártyáknak az. aránya a finomabbakéval szemben, Síinek as oka feltehetően a behozatal jelentős megcsappanása és az volt hogy a belföldi hártyakészitők akkor még nem tudtak a külföldivel egyenlő minőségű árut előállítani. Az érdes felületű., vastag és merev (hihetőleg belföldi eredetű) pergamenek szabják meg a XIV. század első két évtizedéből származó okleveleink iróanyagának a jellegét. A hártyadarabkák szabálytalan alakúak és kikészítésük gyakran annyira silány,, hogy a unta szétfolyt rajtuk. Az íróanyag ritkaságáról árulkodik, hogy a bőr lenyuzásakor kilyukadt hártyarészeket szinten felhasználták; olykor az általános szabályokkal ellentétes módon, vagyis ugy, hogy a Varrás aeia a margóra., hanem a szöveg közé esetig A legsilányabb minőségű természetesen az ekkor kialakulóban lévő megyei Írásbeliség termékeinek a pergamené volt E primitív hártyaszeletkék között ebben az; időben meglehetősen gyakori a levakart vagy részben levakart hártya* amelyre minden ülalom ellenére ujabb szövegeket iríak a nehézkezü vidéki nótáriusok. Vagy.ha használattan, Uj Is a hártyájuk, téliesen szabálytalanul vágott szokatlan alakú huh ladékszeleikék ezek. Szinte még ma is érzékelheti, hogy a rosszul kidolgozott bőr érdes felületen miként ugrált a vándor íródeák gyatra minőségű pennája* nagy percegéssel fröccsentve szét a Untát az oklevélen.

14 '....-• Ettől á XíV. század eleji általános képtől ?lőnyösen különböznek Károly fióberf. tényleges uraIbmrállításától U308) kezdve a királyi oklevelek. Hártyájuk általában igen gondosan fehérített és vékony (főként a privilégiumok esetében), vagy (álíalában a mandátumok és kisebb jeléniőségü oklevelek esetében) vastagabb, merevebb és ma már patinásán megsárgult de szintén gondos megmunkálású. A belső rend megszilárdulása és a külkereskedelmi kapcsolatok megélénkülése nyomán már 4320-30 között újból a jóminőségü hártya lett uralkodóvá, 4330-ból már arról maradt adatunk.. hogy a megyék is egész pergamentekercseket szereznek be es ezekről vagdalják le az egyes okleveleknek megfelelő nagyságú darabokat d) Az Anjou-királyok idején az írásbeliség az életnek egyre szélesebb területeit hódította meg és az ennek nyomán rohamosan növekvő mennyiségi és minőségi igények megélénkUöen hatottak a belföldi pergamenkészitésre. Az Íráshasználat széleskörűvé válását.azonban a hártya rendkívül magas ára továbbra is akadályozta-,'*^ Különösen tanulságos Iványi részletes • összeállítása az eperjesi hártyaárakról, Itt a XV, század derekáig nagyjából az előbbi ár tartotta magát míg a XVI. század elejére ÍMÍ0H12 dénárra le nem esett, e század közepére azonban ismét 40 dénárra emelkedett a pergamen ára.'* Amig a hártya egyedüli íróanyag volt a silányabb pergamen is megkapta vevőit a Jelentéktelenebb ügyekkel Foglalkozó forumokon, A. döntő fordulatot ezen a téren a papír megjelenése hozta, A költséges hártya nem sokáig biria a versenyt az. olcsó papírral és egyre föfcb oklevélfajtát kénytelen volt átengedni vetélytársának. A kát íróanyag ára közötti különbség még a. XIV. század végén is akkora volt hogy pi. Nagyszombatban '-íobo-ben egyetlen hártyalap árából 25 iv (eyn.pu'eh) papirost lehetett vásárolni*? e) Amióta aztán az uj íróanyag a XIV, Század közepére megtörte a hártya egyeduralmát és a .pergamen inkább csak a tar te s érvényű, ünnepélyes oklevelek anyagává leit elvétve is alig találni mást mini igen gondos kidolgozású, finom hártyát Ettől fogva, a hártya íőfogyasztói a királyi kancellária, a legfőbb országos hatóságok és a hiteles helyek, tehát a iaríó*s érvényű jogi iratok kiállítására hivatott forumok maradtak;^ Bzek-mosl már általában kifogástalán minőségű anyagot használlak. Természetesen még a királyi kancelláriával is megeshetett hogy amikor- készletei kifogytak, főként az udvar székhelyétől távol, olyan. eseteg gyengébb minőségű anyagon oklevelezeit amilyenre éppen szert tehetett Pl. I. Lajos király 13őS"ban «pergamen hiányában romlékony papírra* íratta oklevelét

20 ;

'/ • 126 * I