Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.

kei állagként jegyzékeim ennek elbiráiásán%z ad segítsége! szempontjaival a 2. pont Hangsúlyozni kell, hogy az olyan esetekben,, mikor bármely kétség merül fel valamely önálló iratcsoport fond vagy állag voltát Illetőleg és azt a levéltárvezetö e szempontok egyszerű alkalmazásával megoldani nem tudja, ne kezdjen hozzá hosszas elméleti megfontolásokhoz, az iratcsoportot akár fondnak, akár állagnak tekintve vegye fel a jegyzékbe s cime elé a Jegyzék margóján kék ceruzával ? jelet légyen,, A döntő uL a Jegyzékelésnek ebben a fázisában az» hogy az Önálló iratcsöportok elkülönítése megtörténjék. IJU 4848ban a márciusi tőrvények uj polgári alapokra helyezték a vármegyei és városi rendszert, Ennek az uJ rendszernek hivataltörténete teljes egészében még mai napig Sincs feldolgozva, szeri útmutatónk e ponton szintén csak általános alapelvekre hívhatja fel a figyelmet • 4, A márciusi törvények eredményeképpen a régi feudális nemesi közgyűlés és ennek szervei is megszűntek* Az uj szervezetből a forradalom és a szabadságharc során azonban tulajdonkép* pen csak egyetlen szerv tudott legalább nagyv unaíakban létrejönni* a nemesi közgyűlés helyére lépő megyei bizottmány, A rendkívüli viszonyok között azonban* a megyék többségében, ennek ügykörét is állandóan működő kisiétszámu választmányok vették át Később a szabadságharc során a magyar kormány kormánybiztosokat helyezett egyes megyék élére, Mivel az egész rendszer ekkor csak aránylag rövid ideig volt érvényben ezért teljesen ki sem bontakozhatott, amellett a hadi és politikai események pillanatnyi alakulása is a közös alapon helyenként eltérő saervezeü felépítéseket alakított ki. Pontos kötelező sémát igy e korszak megyei íondképzőirő! sem lehet adni és igy általánosságban csak két fontos körülményre hívjuk fel a figyelmet, a) a vármegyei és városi szervezet a márciusi törvények előidézte átalakulása önmagában is minden esetben fondot nyit és .ugyanígy fondot zár az abszolút kor igazgatásának életbelépése. h) ezenbelül minden irattárilag önálló iratcsoport pL kormánybiztosok íondja vagy a bizottmány fOndjának egyes állagai szintiüknek megfelelően mini fondok vagy mint állagok egyenként veendők jegyzékbe* * 2. 4860ban az októberi diplomával ismét visszaállították a vármegyék önkormányzatát nagyjából abban a szervezetben, mint azt 1848 ban a márciusi törvények alapján már megkezdték kialakítani. Ez a körülmény; az autonóm vármegye helyreállítása ismét fondokat kezd; ezek az 1870 évi te, alapján létrehozott megyei szervezet életbeléptetésével 4871-72 fordulóján zárulnak le. A döntő e korszak anyagának jegyzékslésénél is a szervezeüleg és irattárilag önállónak minősíthető iratcsoportok megállapítása. Ebben is a fentebb már ismertetett elvek alapján kell eljárni. Ezt mindenesetre megkönnyíti ez a körülmény, hogy e korszaknak iratai már nem mentek át utólagos rendezésen,, ha* nem eredeti proveníe ne iájukban maradtak meg» Az abszolutizmus korától kezdődően ul a modern polgári állam roppant méretekben megnőve* kedett irattermelése már nem ieíle lehetővé az utólagos átrendezéseket és igy az iratanyag a legtöbb esetben a maga eredeti pr'ovenie ne iájának megfelelően maradt ránk. .Az abszolút korban 1849101 i86Qig működött megyei szervezet, mely mögött nem áll területig Önkormányzat tulajdonképpen nem is lenne törvényhatóságnak tekinthető, hanem csak egyszerű te* rüleh állam igazgatási szervnek, Iratainak jegyzékelése azonban erre az elvi megfontolásra való te* felniét nélkül végzendő el, mivel ig&zgatásilag lényegében azonos feladatokat lát ek.mint utódjának és elődjének a törvényhatósági szervezetű vármegyének igazgatása. Ezért az abszolút kori megyei szervezet iratait a vármegye levéltárába tartozónak tekintjük, Ugyanez a helyzet az 1848 előtt volt szabad királyi városok és az 1870 után törvényhafaH sági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú 'később megyei) városok esetében is. Városi vona* lón az önkormányzat megmaradt Ugyan, de azzai a különbséggel,, hogy a különleges politikai jellé*' 149