Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.

gü törvényhatósági jogokat a városok sem tarthatták m-íg. finnek ellenére a közigazgatási fönkciók a feudális korihoz képest különösebben nem változtak, legfeljebb a szervezetet helyezték demokratikusabb alapokra. Mind a megyék, mind a városok esetében néhány igen csekély kivételtől eltekintve az abszolút korban keletkezett iratanyag tagolása már általában tükrözi a szervezet ereuett telepítését. Szervezetük rekonstruálása így egyszersmind megadja az iratanyag tagolását is. Az abszolútkor! közigazgatás azonban ma még nincs kellően tudományosan feldolgozva; így a kővetkezőkben a kor megyei és városi igazgatására vonatkozólag! is csak általánosságban tudunk útmutatást adni. Ennek megfelelően a Jegyzék egy-egy tételeként itt is az egyes hivatalszervezeti egységek (kormánybiztos, főispán, megyeíőnök, íőszolgabírák) iratai veendők fel. ezek fondokat képeznek. A íondokon belül itt is a fondképzők egyes funkciói alkotják az állagot (pl. megyefőnöki elnöki, általános, főszolgabírói elnöki, általános stb, iratok). Feltétlenül figyelembe veendő azonban, hogy az abszolutkori megyeszervezet az igazságszolgáltatást csak középfokon választotta külön a közigazgatástól, alsó fokon ezt azonban nem mindenütt tette meg„ Állami levéltáraink általában csak ennek az alsóbb foku igazságszolgáltatásnak az iratanyagát őrzik. Ahol az igazságszolgáltatás a főszolgabírói hivatal feladata volt. ott az igazságügyi iratok a főszolgabírói gondnak csak állagai. Áhoi azonban az igazságszolgáltatást külön személy vagy szerv végezte ^ pl. a <városi!ag kiküldött bíróságok* esetében) ott az így létrejött anyag természetesen külön fondként tekintendő. <A*z abszoiutkori igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozólag lásd Párdényi Miklós tanulmányát. Levéltári Híradó -1954. évi 1^2. szám 77~83„ 1. ) Általánosságban figyelembe veendő az is„ hogy a járások gyakori átszervezései járási színéten mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás vonatkozásában valamely járás megszűnte té- , sekor annak íondját is lezárják, Városok esetében a városi önkormányzat közigazgatási Tunkciói megmaradván a konkrét foh' . dok és állagok is ugyanasoko Mivel azonban a városok önkormányzata megmaradt, szervezetük is több változás lehetőségének lévén alávetve, egységes séma összeállítása itt még nehezebb feladat Ezért csak általánosságban utalunk \z anyag természetével és az alkalmazandó módszerekkel kapcsolatban a fent már elmondottakra. IV. Az 48?0. 42. te. alapján átszervezett törvényhatóságok rondjai - amennyiben már korábban meg nem szűntek ~ csak 1950-ne!, a Tanácsrendszer megalakulásával zárulnak le. E korszak fondjainak tagolására nézve a legpontosabban ragaszkodni kell <A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás* című, a LOK által 49-Sokban kiadott összeállításban felsorolt szervek, illetve eljáró tisztviselők szerinti tagoláshoz Fondképzőnek tekintendő tehát a törvényhatósági bizottság (a közgyűlési Jegyzőkönyvek összessége állag, további állagok az említett összeállításban periódusonként taxatíve felsorolt albizottságok iratai és áüagképzőnek tekintendő a kisgyűlés is) fondképzőknek tekintendők a végrehajtó apparátus az összeállításban taxatíve felsorolt szervei, illetve előadói részben magában a szövegben, részben a függelékben felsorolt irattipusaikkal mint állagokkal. Fondképzőnek tekintendő a számvevőség, fondképző a főispán, fondképző a köz* igazgatási bizottság -* egyes állagai az albizottságok szerint Jönnek léire. Törvényhatósági Jogú város esetében ugyancsak az emliíeü összeállítás alapján határozandók meg a fondképzők. Megjegyzendő, hogy az ügyosztályos igazgatás iratai -1929-ig, ill. a tanács megszűnésének időpontjáig a tanács fondjának, azután a polgármester fondjának állagai. Fond'ojk- a városi üzemek is. Á polgári kor rendezett tanácsú UL megyei városainak esetében a törvényhatósági jogú városokra vonatkozólag fent megállapított alapelvek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. 4 20