Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése / 107–120. o.

Vörös Károly: Folyóiratunk multévi 3-4. száma foglalkozott a területi állami Iovéltárak alapleltárai kiadása nak kérdésével. B feladat nagy jelentőségénél fogva - hiszen az Országos Levéltár alapleltárainak kibocsátása után ezáltal végeredményben a teljes állami levéltári fond leírása került szóba olyan publikáció, melyhez hasonlót a magyar levéltárak eddig még nem készítettek »• az 1958 évi levél tárj munkaterv *gyik központi munkájává vált Magától értetődőleg az idézett cikkben felvetett, inkább elméleti jellegű problémák a konkrét munkatervbe való beiktatás során nagymértékben egyszerűsödtek, Mint ugyanis csakhamar nyilvánvalóvá vált, a területi állami levéltárak anyaga ma még általában nincs olyan rendezettség! fokon* hogy leírásuk abban a végeredményben bonyolult és sokoldalú felvilágosítást •'adó formában melyei az aíapleltárak követelnek meg. végrehajtható legyen. Ezért az 4957, december 43 án tartott levéí\ tárvezetői értekezlet elé már olyan Javaslat került megvitatásra mely rőíelauatként egyelőre még nem a területi álíami levéltárak alapleltárainak hanem csupán (most már az ÜL anyagát is bevonva) a teljes Állami Levéltári Fond jegyzékének elkészítését tűzte ki. A különbség a két műfaj között lényeges, A Levéltári Híradó előző számába irott hozzászóíá som az alapleltár-revizió első feladataként annak meghatározását tűzte ki, hogy mi a fond, illetve mit kell egy íondnak tekintenie B kérdés jelentősége nyilvánvaló; az aíapleltárak jelenlegi tagolása 4951. évi ismereteink színvonalán álL s az iratanyag leltározási egységekre í íaíapleltárlapókra") tagolásánál még nem a modern íondszemlélet, hanem sok esetben még egyszerűen csak az elhelyezési rend vagy a hagyományos., sokszor csupán praktikus alapú tagolás volt az irányadó. Ennek revíziója nélkül pedig minden további, az anyagot egészében leírni akaró munka szükségképpen kerül ingatag talajra Ezért az 4957 decemberében megtárgyalásra került tervezet igy tehát a teljes alapleltár-revizíó 6 munkafázisa helyett csupán az első munkafázis; az Állami Levéltári Fond teljss anyagának 'akkor még levéltáraknak nevezett) íondokra s bizonyos esetekben azokon belül további összetevőkre való bontását tűzte ki feladatául. F-gy-egy devéltárróh (fondról) a tervezet szerint a következő adatokat kellett volna közölni 4 Az iratanyag címe, 2. évköre 3, amennyiben a tételen belül további tagolódás nyomai ismerhetők fel, ezeknek az atcsopof toknak rövid megnevezése a) b) c) alatt, 4 utalás arra, hogy a tételbe foglalt iratanyagnak vannak o segédletei és azok milyen jeüe güek 5 a tételben foglalt iratanyag folyóméterben kifejezett mennyisége. (A 4, pontba foglalt adató kat a jegyzék a rendezettség előfordulható fötipusainak megfelelő különleges jelekkel jelezte volnál A tervezetnek a h»lyes alapelképzelés keretein belül - mint arra az értekezlet rámutatott •*' megvoltak a maga hibái is. így elsősorban a terminológiában fond és levéltár fogalom I,i>'e*cezetlea használata) és még mindig túlságosan bonyolult szerkezetében. (Az anyagot bizonyos esetben négy szinten bontották volna; levéltár, íond, állag, sorozat szintién.) A tervezet alapelképzelésével azonban az értekezlet egyetértett. A levéltárak módszertani kollégiumának a jegyzékelés végleges munkaufásításának kidolgozására kiküldött bizottsága 4958 február második felében tárgyalta meg a decemberi értekezleten elhangzottak alapján módosított uj munkautasitás tervezetét. A többnapos megbeszélés eredményeként született meg a következőkben közlésre kerülő utasítás és s. használatát megkönnyítő útmutató. Ez az utasítás az előző tervezethez képest még jobban egyszerűsítette a feladatot (az anyagot csak fond- és állagszinten veszi számba a rendezettségre vonatkozó utalásokat elhagyja), s minden felhasználható időt a főcélra • a levéltárak foudjainak pontos szétválasztására fordít 407