Levéltári Híradó, 8. (1958)

Levéltári Híradó, 8. (1958) 1–2. szám - Degré Alajos: Egy "üres" családi levéltár történeti értéke / 103–106. o.

tokos társa Balogh János fejezte ki többször is írásban az alatiyáni biró és esküdtek is azt VÍ lották hogy mióta Tahy György oda telepedett nincs béke és nyugalom, A XJX század elején azonban feudális gazdálkodás mellett meg sem tarthatta .nemhogy gyarapítani tudta volna vagyonát Nyilvánvalóan ezért próbálkozott perlekedéssel Ebbe már fiatal korában belekényszerült mert apósa Pamhakel József ki többek gyámságát viselte nem tudott kilábolni a számadási perekből melyek halála után özvegyét és leányát Tahy feleségét terhelték. Ha Tahy György meg akarta menteni feleségének vagyonát teljes erejével bele kellett feküdjön ezekbe a perekbe Mint a Becsky család leányági leszármazója saját elhatározásán kiVül belekeveredett a Reeskyek osztályperébe is de utóbb több osztályos atyjafiától cessiót szerzett, azaz - bizonyára ellenszolgáltatás fejében magának engedményeztette azoknak igényét, és ö maga vált a per fő mozgatójává, A recski atyafiakkal együtt végtelen perekbe keveredett az Alattyánon velük együtt birtokló premontreiekkei majd a haszonbérlőivel Utóbb ö maga tömegével indított pereket compossessor tár sai ellen a tulajdoni arányok megállapítása iránt, majd a különböző Tahy atyafiak és oldalrokonaiki Dessewffyek Pongrácok stb, ellen is Ezekben leányági jussokat vitatott zálogváltásba avatkozott örckvállások érvénytelenítését követelte stb Szinte nem is kell külön említeni, hogy megszakítás nélkül, perlekedett jobbágyaival az úrbéri szolgáltatások legelők, juhtartási jog és hasonlók ügyében, öregségében valóságos szenvedélyévé vált a pereskedés Egy 1825 bői származó jegyzéke szerint ÍV, csomó) egyszerre több mint 30 perc volt folyamatban * Elszánt és makacs perlekedő volt minden jogorvoslatot és * ha rosszul állt ampere perhúzó észközt igénybevett amire az akkori perjog ugyancsak tág lehetőséget nyújtott Ha peretek vesztette.- akkor is sikerült megakadályoznia vagy legalább végtelenségig elhalasztania az ítélet végrehajtását Fellebbezett tiltakozott újított, kegyelmi kérelmeket terjesztett a helytartótanács és á kancellária elé. Makacsságára legjellemzőbb egy perenkivüli ügye„ Veje Flődnick Károly ugyanis 1813 ban házassági szerződésben az első feleségétől származó és Belgiumban fekvő vagyonát második feleségére Tahy leányára ruházta ál Tahy éveken át nem tudott belenyugodni abba, hogy ez a vagyon-a francia háborúk során elpusztult vagy talán - amit Flődnick jellemét ismerve szin tén nem tarthatunk kizártnak - soha nem is létezett Éveken át ostromolta a helytartótanácsot kancel láriát hogy diplomáciai utón szerezzen érvényt leánya követeléseinek Még a nehézkes osztrák külügyi szolgálatot is sikerült mozgásba hoznia -de persze eredménytelenül 'Vs, csomó

5 Állandóan pereivel volt elfoglalva., Ezekhez gyűjtött adatokat, mintákat érveket. Levelezésének túlnyomó része ezzel foglalkozott Jegyzetek tömegét készítette, Ivekre levélt.oritékokra. levelek hátára igen sokszor 8 -10 centiméteres papirszeíetkékre rótta fel adatait jogi fejtegetéseit Büszkén hivatkozott már emiitett végrendeietíervezetében arra. hogy a család ügyeinek továbbvitelében *indorsata* in könnyű lesz eligazodni Leányai vejei ugy látszik azt is hitték hogy leveleinek jegyzeteinek tömege kincset ér csak ők nem tudják kezelni Ezért rendeztették jóval Tahy halála után nagy költségen az iratokat Pereire pénzt is áldozott Már 1787 ben számadásában 134 forintot mutatott ki amit addig a perekre fordított Később a költségek nyilván növekedtek. így érthetővé válik hogy szerény élet* módja ellenére is anyagi nehézségekkel, küzködötí 1811 ben egy mesterembert pénz hiányában búzával akart kifizetni a mester azonban ezt nem iogadta el Tisztában volt azzal hogy pereinek bonyolult rendszerét örökösei nem egykönnyen érthetik meg Vejeiben nem bízott jogi tudásuk is hiányzott Ezért végrendelettervezetében megtiltotta vagyona felosztását és egyik unokaöccse Károlyi Ferenc személyében gondnokot rendelt aki köteles legyen egyebek között a perek vitelére is, Nagy erőfeszítéssel haláláig vagyonát is, pereit is megtartotta. De halála után rövid idő alatt bekövetkezett a teljes összeomlás Leányai megosztoztak vagyonán. Közülük az egyik - Flödnickné •* nem követte Tahy egyszerű életmódját sok időt töltött Pesten ahol már 1830—1831-ben 100 forint körül járt. az dyi ruhaszámlája. Alattyáni bír tokrészét haszonbérbe adta majd 1833-ban 3000 Ft kölcsönt vett fel amit nem tudott visszafizetni és 1843 ban már végrehajtást vezettek ellene. A végrehajtást testvérhúga Margit megakadályozta ugyan, magához váltva Flödnickné kötelezvényeit de ezzel ő is eladósodott A perekhez fűzött reménységek egymás után füstbe mentek, 1845-ben a Tahy lányok háta mögött megegyeztek a Becsky örökösök és így a Tahy lányok minden követelését meg' j