Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Petróczy Sándor: Néhány szempont a rk. püspöki levéltárak újabbkori anyagának történetkutatói felhasználásához / 75–78. o.
Petróczy Sándor: NÉH ÁNY SZE MPONT A RK. PÜSPÖKI LEVÉLTÁRAK UJABBKORI ANYAGÁNAK TÜRTÉNETKÜTATÓI FELHASZNÁLÁSÁHOZ^ A katolikus egyháznak a magyar állam élettel való történeti kapcsolata miatt az egyháziaknak közéleti szerepe, az egyháztörténetnek köztörténeti kapcsolata mindenki előtt - ha részleteiben nem is tisztázott, de --létezésében világos, különösebb igazolást nem igénylő valóság. Ebből a szoros történeti kapcsolatból azonban az is következik, hogy az egyház Magyarországon a katolikus hivék - s hizonyos szempontból a másvallásuak -- életét is a mai értelemben vett vallási élet keretein tul is irányította. Ezért a r.kat püspöki levéltárak anyaga a szorosan vett egyháztörténeti adatokon kivül igen sok köztörténeti* művelődéstörténeti anyagot is tartalmaz. Nem volna teljes a magyar múlt képe. ha a történészek - világnézeti hovatartozandóságuktól függetlenül -a püspöki levéltárakban található adatokat nem használnák tél a világi történeti forrásokból merített anyaguk kiegészítésére. Ezt a munkát .megkönnyítendő szeretnők a továbbiakban néhány szempontra íelhivni a figyelmet : Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a közoktatás története nem irható meg az egyházi - pontosabban - a püspöki levéltárak anyagának tanulmányozása nélkül. A városok iskolaügyén kivül a falusi oktatás - népoktatás - valláskülönbség nélkül a XIX. század utolsó harmadáig úgyszólván kizárólag egyházi irányítás és ellenőrzés alatt állott. A kántorképzés miatt a jelzett időig egyháziak a tanítóképzők is, A püspöki levéltárakban a XVIII. század iskola-ügyének adatai általában az tA.cta Scholastica* kútfő alatt találhatók. Ebben a kútfőben vannak - általában osperosi kerületek szerint gyűjtve"- az iskolákról készült összefoglaló jelentések, kimutatások. Magáról az iskola belső életéről, a tanitás menetéről azonban bizony igen kevés közveflen adat. van. A középiskolákra vonatkozó anyag gyakran «Gycinasium* önálló kútfő alatt kap elhelyezést, de ajánlatos megnézni a tReligiosi* vagy a «Religiosi in species kútfőt is. mert az iskolákat fenntartó szerzetesrend iratai között is lehetnek iskolai vonatkozásúak főképpen abból az időből, amikor még az algimnáziumok rendszere megvolt. i A XX. században az iskola igazgatási ós általános elvi szempontjai rendesen a tSchola in genere* kútfőbe foglaltatnak. Az egyes községek iskolaügye, a már szervezett, ellenőrzött oktatásügy szükségessé teszi az egyes községekre vonatkozó anyag önálló kezelését: ezért az iskolaügy községenként tSchola Kalló*. tSchola Kiskunfélegyháza* cimmel kiválik a XVIII. századi *Acta scholastica* gyűjteményes kútfőből. Mivel az egységes eljárás és miheztartás végett a tanügyi hatóságok az összes állami rendelkezéseket megküldötték a püspökségeknél: és mivel a püspöki levéltárak elhelyezése állandóbb a közlevéltárakénál és bennük a selejtezés ritkább: azért az oktatásügyre vonatkozó állami rendelkezések is könnyebben és együtt találhatók meg a püspöki levéltárakban, mint akár a VKM,akár az OL anyagában. Külön kell szólnunk arról, hogy a XVIH. század első évtizedeiből való Cancnica Visitatio-k (továbbiakban : C. V.) a protestáns iskolaügyről, a tanitó működéséről, iskolai végzettségérőlés müveltségér<jl is becses feljegyzéseket tartalmaznak. A művészettörténet sem nélkülözheti a püspöki levéltárak anyagát. A régi C. V.-k a művészettörténet legbecsesebb forrásai. A XVII. század végén és a XVIIL század első felében az ügy véljük a cikk értékes szempontokat ad a r.kat. püspöki levéltárak repertóriumai ezévbon meginduló .publikációjának felhasználásához. -- Bár a cikk az egyes konkrét forráscsoportok megnevezésénél elsősorban a váci püspöki levéltárban használatos konkrét elnevezéseket alkalmazza,, maga a hivatkozott forrásanyag, ha esetleg más néven vagy más irattári tagolásban is, de minden r.kat. püspöki levéltárban megtalálható. (Szerk.) 1) Ld. Borsa Iván: Az egvházi levéltárak helyzete a Maovar Népköztársaságban. Levéltári Hiradó 6. évf. 1. sz. 48-49. 11. 75
