Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Petróczy Sándor: Néhány szempont a rk. püspöki levéltárak újabbkori anyagának történetkutatói felhasználásához / 75–78. o.

egyházkormányzat központi szervei nem tudták olyan mértékben Irányítani a plébániák életét, mint a század második felében. Ezért erről az időről az egyházi rendeltetésű műtárgyakról a C. V. az egyetlen feljegyzés. Az első C.V.-k leiró jellegűek: a templom-méretei és állapota, annak felszerelése, a plébánia és kántorház, a hívek száma, a javadalmazások egyszerű leírása. Csak a XVUL század második felében válik a C. V. elsősorban jogi, javadalmat megállapító, illetve szentesítő aktussá. Minthogy a XVIII. század első felében -r legalábbis a törökjárta területeken - elsősorban a könnyen kijavítható, újjáépíthető templomok felépítése folyik, azért a XVIII. század e korai C. V.-ja valójában a középkori építészeti állapotokról tudósít bennünket. A templomi berendezések és felszerelések feljegyzése művészettörténeti szempontból azért is becses, mert belőle a magyar vidék és falu - mondhatni - «művészettörténeti hétköznapjait* rajzolhatja meg a kutató, A század első évtizedeiben a Visitator még külön feljegyzi pl. ha üveg ampolnával. sőt: üveg ablakkal találkozik! Az egyházi íehérnemüeknél megemlíti az «acu turcico», tmore tuicico» készült hímzéseket. Mivel a C. V. bizonyos időközönként megismétlődik: igy lehetővé válik egy-egy vidék, egy-egy templom felszerelésének gazdagodását is nyomon követni, ami viszont az általános gazdasági helyzet alakulására is következtetést enged. Az egyes műtárgyak kormeghatározásánál jó szolgálatot tesz a «Liber consecrationura*, amelyben az egyházi előírásoknak megfelelően feljegyzésre került, hogy melyik templomnak, melyik évben consecráltak. bonedikáltak kelyhet, harangot. Ebbe került feljegyzésre a templomok alapkő letételének, felszentelésének és megáldásának ideje is. A XIX. század elejétől általában plébániánként külön kezelt iratanyag igen sok mütörténeti adatot tartalmaz. Az egyházi törvények szerint a plébánosnak a templom számára történt beszerzésekhez engedélyt kellett kérnie. Ebben felsorolja: mitjdván a templom számára vásárolni, kitől és mennyiért. Építkezéseknél mellékeli a tervrajzot, költségvetésekot. A nem articularis protestáns községek templomára gyakran az illetékes katolikus plébánia iratanyagában találunk adatot. Mint érdekességet említem meg pl„ hogy a szabadszállási református templom tornyának XVIII. századi költségvetését és tervrajzát az izsáki plébánia anyagába helyezték el. A szerzetes templomokra és berendezésükre a *Religiosu és a «Religiosi in specie» kútfők is őriznek anyagot. Igen jelentős a számadások (iRatio») anyaga. Az ellenőrzésre benyújtott templomszámadások (a XVIEL század hatvanas éveitől szórványosan a XIX. századból rendszeresen, évről-évre) segélyével egy-egy oltár, szobor, kép. kehely beszerzésének, építésének ideje, mestere pontosan meghatározható. Nem egyszer az eredeti nyugta is mellékelve van. Minden püspöki javadalomnak kegyúri terhei is voltak, azért a püspöki gazdaségi levéltárak is sok mütörténeti anyagot őriznek a kegyúri templomok számára történt építkezem sekröl. vásárlásokról. ' SL Mütörténeti. legalábbis kormeghatározó anyagot őriznek a «Fundatio»-val kapcsolatos iratgyűjtemény ek, kútfők is. Az alapítvány elfogadásakor és jóváhagyásakor ui. általában részletesen körülirtak az alapított oltár, kápolna, kereszt fenntartási kötelezettségével együtt annak állapotát, keletkezésének, létesítésének körülményeit. A XIX. századi anyag általában már plébániánként külön kezelt: Vácott pl. «Fundatio Kallói; tFundatio Kiskunfélegyháza Kalmáriana*. A plébánia-épületeknek a korai C. V.-kal kezdődő leírása a XIX. századtól kezdve bővítési rajzai és költségvetései az építészettörténet számára lehetővé tennék a lakóházépitkezés kérdésének mindez ideig ol nem végzett vizsgálatát. A templomi számadásokból, tervrajzokból és költségvetésekből kibontakozik előttünk egy-egy város ipari vagy kereskedelmi hatósugara, egy-egy jelesebb mester eddig ismeretlen munkássága, együtt: a magyar kézműiparnak és kereskedelemnek az eddiginél sokkal exaktabb és konkrétebb, adatok alapján megrajzolt képe. Az ipartörténész a már emiitett mütörténeti vonatkozásokon kivül a számadásokban a XVHL század! patriarchális formák felbomlása után a piac és kínálat törvényeinek kibontakozását 76