Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Litván Györgyné: Statisztikai források közlésének szovjet problémái / 586–. o.

/ kozásokban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A falukutatás szövevényes problémája különben még nálunk is sok vita tárgyát képezi. Az eddig alkalmazott eljárások csak részben váltak be a gyakorlatban, inkább olyan esetekben, amikor a falu életének speciális megnyilvánulásai, vagy egyéb rész adottságai kerültek vizsgálat alá. Az átfogó jellegű feldolgozásokhoz szükséges kutatások és tematikai feltárások eredményességét azonban gyakran kétessé teszik azok a személyi és tárgyi nehézségek, amelyek éppen ezen előzetes munkafolyamatok során merülnek fel. A jövő feladata, hogy a történetkutatásnak ezen az egyre fontosabbá váló területén is kialakitsa a legcélszerűbb tudományos munkamódszereket. Lengyel Alfréd • % STATISZTIKAI FORRÁSOK KÖZLÉSÉNEK SZOVJET PROBLÉMÁI A hazánkban is örvendetesen fellendülő, legújabban külön folyóirathoz is jutott történeti statisztikai kutatómunka szempontjából nem ér éktelen az a cikk. melyet a statisztikai jellegű források egyes közlési eljárásairól az Isztoricseszkij Archív 1957. évi 2. számában B. G. Litvák* a folyóirat egyik munkatársa irt. Fejtegetései annál tanulságosabbak, mert olyan kérdéseket vetnek fel, melyeket ha nálunk elvben már tisztáztak is. a problémafelvetés azonossága és a megoldás módszerét illető felfogás rámutat a vizsgált forrásanyag belső természetében rejlő azonosságokra is. Litvák sajnálattal állapítja meg, hogy bár a levéltárakban őrzött statisztikai Jellegű iratok értéke igen nagy és kiadásuk igen sok módszertani nehézséggel jár, a szovjet levéltári irodalom mégsem foglalkozott eddig ezzel a kérdéssel. Ez a cikk sem foglalkozik a kérdés egészével, hanem csupán néhány konkrét statisztikai jellegű irat kiadásának egyes módszertani kérdéseivel. A szerző mindenekelőtt azt a kérdést veti fel, helyes-e a statisztikai forrásokat tökéletesen az eredeti formátumukban közölni. Néhány szovjet statisztikai forráskiadvány elemzéséből azt a következtetést szűri le, hogy általában nem szükséges teljesen hűen visszaadni az eredeti statisztikai összeállítás formátumát, mert egyrészt ez nagyon sok esetben nyomdatechnikailag is megoldhatatlan, másrészt gyakran es#üeg éppen nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a kiadvány hasz» nálatát és a források áttekinthetőségét Litvák felhívja a figyelmet arra, hogy a levéltárakban nagyon sok olyan anyag van, amely ugyan nem nevezhető szűkebb értelemben vett statisztikai forrásnak, de statisztikai feldolgozások alapjául szolgálhat és mint ilyen, igen értékes forrásnak számit Ilyenek például a különböző vám* könyvek, összeírások stb. Ezeknek a forrásoknak kiadásával kapcsolatban felveti azt a kérdést, érdemes-e ezeket teljes számban és teljes terjedelemben kiadni. A cikkíró erre a kérdésre nemleges választ ad, mivel ezek a források kiadás esetén igen nagy terjedelműek lennének, viszont a belőlük ^készült statisztika annál értékesebb, minél nagyobb számú ilyen forrás feldolgozásán alapult IU tehát nincs tudományos értéke annak, ha mutatványképpen néhány ilyen jellegű forrást kiadnak. Az összes meglévő Vámkönyvek stb. teljes terjedelemben való kiadása tökéletesen lehe* tétlen, tehát a szerző azt az eljárást ajánlja, hogy a kiadás céljából előre kidolgozott rubrikák alapján dolgozzák íel az ilyen forrásokat és ilyenformán táblázatokban közöljék a bennük található adatokat Ennek a munkának elvégzésével a forrásközlő nagyon,megkönnyítheti a kutató munkáját A cikkíró véleménye szerint ez a módszer a legtöbb statisztikai Jellegű kiadványnál alkalmazható és nagyon eiőbbrevinné az ilyenfajta források •* eddig nagy nehézségékbe ütközött-' kjh adásának ügyét Litván Györgyné Ö86" i