Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: A lengyel falutörténet forrásanyagának tematikai feltárása / 581–588. o.

ieneti témák felhasználására csak ugy válnak alkalmasakká, ha előzőleg megfelelő rendeziésen ejj* nek keresztül. Egyébként az ilyen irányú rendezessem a kidolgozásának követelményé is arra mutat hogy a leltározás és rendezés szakfeladatai között bizonyos íeszültség áll fenn* V* Maciejewska a tudományos munkaközösségnek 4951, óta végzett leltározási munkájáról szóló referátumában nem titkolta a felmerült nehézségeket, de ezeket nem találta olyan természetüeknek, hogy miattuk indokolt volna az egész vállalkozást abbahagyni. Javaslata a kővetkező volt: az anyag tömegszerüségéböl származó akadályokat le kell küzdeni és a források közül csak azokat kell kiragadni, amelyek sokoldalúan és jellemzően világítják meg a falu életét. Ezért azt ajánlotta, hogy az addigi kiválasztási módszer helyett a keresztmetszett módszert alkalmazzák az általános jellegű, valamint a fordulópontokat Jelentő évek csoportjainál. Általános jellegű évek (őO évenklnti szakaszokban) pl. 4403* 4453, 4503 stb., fordulópontot Jelentő évek pl. 4486* 4654 stb, A kartoték egyedi és gyüjtőlapokból ájl, az elsők speciális bejegyzéseket tartalmaznak, mig a gyüj* tőlapokra az Útmutatás szerint témaköröknek megfelelő általános vonatkozások kerülnek. A lapok a források jelzeteit és a könyvek oldalszámait is feltüntetik* Az egyedi adatok természetesen tömé" gesén jelentkeznek (mint pl. mértékekre, sulyokra, terményárakra, jobbágymunkára vonatkozó ada» tok)„ éppen ezért ezen a vonalon is a keresztmetszeti módszerrel kell dolgozni, 25 éves idősza* kok rögzítésével. V. Maciejewska a továbbiakban jó néhány példát sorolt fel, hogy a leltározás által az; egyes forrásfajták milyen kérdésekkel kapcsolatosan nyújthatnak íelvilágositást a kutatóknak. így szerinte a falu gazdasági helyzetét és a termelési eszközök rendeltetését igen Jól világítják meg a kis* és középnéroesség vagyonleltárai. A bérleti szerződésekből a gazdasági rendszerre és a jobbágy terhekre lehet következtetni. A leltárak a szolgálmánypk tartamára, fajtáira, uradalmi üzemek alakulására, puszta-telkek bevonására vethetnek fényt. A várbirósági jegyzőkönyvek helyenkint igen értékes feljegyzéseket tartalmazhatnak a soltészségekre vonatkozólag, a bennük található paraszti eskü nyilatkozatok a puszta-telkek számadataival ismertethetnek meg bennünket A parasztság eladási és vételi ügyletei, rendelkezési szabadsága a földesúri hatalom által való lekötöttség mértékét mutatják. A falu népének a peres eljárásokban elfoglalt jogi helyzete érzékelteti e társadalmi osztály függőségét illetve a személyi kiváltságok utján történő felszabadulás arányát A családi levéltárak forrásértékének ez a vizsgálata egyben arról is meggyőzhet minden kutatót, hogy anyaguk nagyszerűen kiegészíti a hatósági levéltárak anyagát de ugyanez a kölcsönhatás fordított viszonyban is^megállapitható. Heinz Buttkus végül a saját bíráló megjegyzéseit íüzi az előadottakhoz. Általánosságban megr állapítja, hogy szerinte a leltározás által nyert nagy kartoték nem sokban különbözik a kutatók által már jól ismert cédulakatalógustól. Aki falu alakulásokat vizsgál történeti szemszögből, annak a térképkartotékon kivül ilyen cédulakartotékkal is kell dolgoznia, mely utóbbi a kapcsolódó forrásanyag és irodalom egyedi adatait tartalmazza. \f» Maciejewska azt mondja, a cél az, hogy minden nehézség ellenére is általános képet nyerjünk a falutörténetről. Amennyiben e kitétel alatt áttekin* téseket összefoglalásokat ért nem lehet ellene kifogást emelni, hiszen egy-*egy falu történetének általános képét a forrásokból kell kialakítani, természetesen az irodalom felhasználásával. De a tematikai leltározás a problémák egész sorát vetette fel, igy többek közt az anyag hatalmas tömegével Járó nehézségeket Nem volna helyesebb előbb részletkérdések monografikus feldolgozásával foglalkozni, avagy már oly nagy számban állnak rendelkezésére a lengyel falutörténeti ku* tatásnak az ilyen tanulmányok, hogy továbbiakra már nem is kell gondolnia? De ettől eltekintve^ ha egy kutató valóban el akar mélyedni forrásanyagában, a rendelkezésére álló leltári (egyedi és gyűjtő) lapok mellett minden bizonnyal személyesen is meg akar győződni az egész anyag természetéről, összetételéről* Fokozott mértékben vonatkozik ez a levéltáros kutatóra, aki a legjobb forráskartoték birtokában is a saját útját fogja Járni és személyes kutatását tapasztalatai alapján egyéni gyüjtőlapot fog magának felfektetni* A keresztmetszeti módszer sem biztosítja, hogy az egyes határévek közti időszakokban nem maradnak-e ki fontos körülmények, történések, Mindebből a szerző azt a következtetést vonja le, hogy a forrásanyag kartotékszerü kollektív feldolgozása nem zárja ki, sőt egyenesen szükségessé teszi esetenkint az egyéni kutatások végrehajtását Heinz Buttkus észrevételeiből, de az idézett referátumokból is kiolvasható,, hogy a lengyel falutörténeti anyag tematikai leltározásával kapcsolatosan végzett nagyarányú munka egyes vonat. ' . 585