Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Lengyel Alfréd: A levéltári anyag fogalmának kiszélesedése / 566–568. o.

Ha a történeti kutatónak feladata, hogy valamely történeti témáról alapos, igaz és mindenki által olvasható müvet alkosson, a levéltárosnak vele szemben az a hivatásszerű kötelessége, hogy a történeti anyag gyűjtése, rendezése és feltárása által ugyanazt a témát hasonló alapossággal, közvetlenül a források alapján tegye érthetőbbé. A levéltáros munkája tehát elsősorban nem a történeti események lefolyásának kiegészítésére és további megvilágítására szolgáló dokumentumok felkutatása, begyűjtése és a már levéltárban lévő törtéheti anyagtesthez való szerves hozzákapcsolása. Minél tökéletesebben oldja meg a levéltáros e feladatát, annál könnyebben készítheti el mellékesen a saját történeti közleményeit, mert hiszen ezek önként adódnak majd az általa begyűjtött egyes történeti anyaga-állagokból. A levéltári anyag eddigi, túlhaladott fogalmával tehát szembe kell állítani a <történeti anyag* fogalmát, mely mindazt magába foglalja, ami elősegíti a lényegbevágó történeti megállapítások megtételét. E történeti megállapítások alatt természetesen nem csupán átok értendők, amelyeket általában jogi és hatósági szemszögből szoktak tenni. Az eddig alkotott fogalmak tehát az általános emberi gondolkodás, a mindennapi életmegnyilvánulások, a jogi és gazdasági irányzatok, a hatajiom és vagyon utáni törekvések egyszerű vetületét, illetve bizonyító anyagát látták a levéltári anyagban, egy~>egy időszakra vonatkoztatva és figyelmen kívül hagyták, hogy az örökbecsű alkotásokról, értékekről tanúskodó anyagnak is itt volna a helye. Amilyen sajnálatos tény, hogy a távoli múltban csak a jogbiztositó ügyeket jegyezték fel pergamenekre, éppen annyira érthetetlen, hogy a régi törvény értelmében miért a levéltáros mondjon le pl. az emberi ténykedés irodalmi részének dokumentációjáról. Ha már most a történeti anyaggal szemben azt a követelményt .támasztjuk, hogy elősegítse fontos történeti megállapítások létrehozását, nem kétséges, hogy ez esetben, a legrégibb időktől eltekintve, elsősorban irásos anyagra kell gondolnunk. Ezt a történeti anyagot mindig valamely kisebb, illetve nagyobb levéltári területtel (körzettel) kapcsolatosan kell elképzelni, s ha részben csak képzeletileg létezik is, ugy kell tekintenünk, hogy e terület (körzet) össztörténetének dokumentálására szolgál. A vonatkozási terület nagysága szempontjából a legalsóbb szintet a járási és városi levéltárak képviselnék. Világos, hogy a levéltári anyag egyúttal mindig történeti anyagiis* de fordított viszonyban előfordulhat, hogy a területi anyag fogalma alatt olyan anyag is belekerül ebbe az un. anyagtestbe, amely nem számit levéltári anyagnak. A levéltári anyag már emiitett kélalap-kritériuma, - az írattározhatóság és levéltári illetékesség - a képzeletbeli provenienciáju levéltári anyag lehetősége, sőt ténye, valamint a levéltári terület (körzet) állandósága folytán, a történeti anyag esetében is fennforog. így felvetődhet a gondolat, hogy a ^levéltári anyag* kifejezés mellett is meg lehetne maradni, ha a két rogalom szinte fedi egymást. A levéltári anyag fogalma azonban annyira érzékelteti az eddigi álláspontot, az anyagnak csupán jogi és ügyviteli rendeltetését, hogy helyesebb a ^történeti anyag* fogalmára kifejezésszerüleg is áttérni, amely sokkal jobban kihangsúlyozza a fogatom-kiszélesítés tényét A történeti anyag természetesen a legtöbb esetben különböző provenienciáju levéltári anyagokból fog összetevődni. Egy város levéltára mindenekelőtt a saját igazgatásából eredő anyagot gyűjti be, de lesz benne pl. személyi hagyatékokból származó levéltári anyag-állag is. Ha van meglehetősen hiánytalanul helyi hirlap-gyüjtemenye, akkor külön ujság-levéltárral is bővül, melynél a levéltári kritériumok semmiképpen sem tagadhatók !e, hiszen az idő önmaea regisztrál, az illetékesség viszont nem lehet vitás. Mindez vonatkozik az egyéb történeti jellegű dokumentumokra is. A könyvkiadások szintén hozzátartoznak a helyismeret kiegészítéséhez, nem is szólva arról, hogy sok helyen e nyomdai termékek a háborús események következtében elpusztult eredeti Írattok, oklevelek helyére lépnek elsődleges levéltári anyagként E könyv-levéltárak mellett terv-térkép*és képlevéltárak is alakulhatnak, sőt a képzeletbeli provenienciáju levéltári anyag elvének elfogadásával kortörténeti gyűjtemények papír bizonylataiból, továbbá hanglemezekből, stb. is képződhetnek egyes levéltári anyag-állagok. hangos filmekből E különböző provenienciáju levéltárak összessége eléggé találóan a ^történeti hivatal* elnevezésével volna megjelölhető s ez, mint az illetékes levéltári terület (körzet) össztörténetj anyagának egyedül őrzője és feltárója a könyvtárakkal szemben is komoly követelményeket támaszthatna. A történeti hivatal vezetője már szolgálati utasítások alapján — tehát nem jószántából -j volna felelős azért, hogy a területén (körzetében) található össztörténeti anyagot levéltárilag kezelje. Nem szabad lebecsülni az ilyen racionalizálással járó előnyöket az egyesi levéltárak szem összegyűjtse és 567