Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o.

délybe vittek el számkivetésbe. Ugyanez vonatkozik azokra a bejegyzésekre is, amelyek a vá, os részéről történő nyilvános elismerés vagy jutalmazás Jellegével birtak. 6. A kassai városi könyvek nyelve Kassa városának megmaradt legkorábbi könyveit teljes egészükben latin nyelven irták. A: élő nyelvek közül legkorábban mint a városi könyvek nyelve, természetesen a német jelenik meg. Kezdetben csak transsumptumokban, a reprodukált német eredetinek egy részében. A transsumptum bevezetése és befejezése még latin nyelvű. Az irnok azonban már 4405-ben kihagyja a latin nyelvű eredeti formulát és tartalmilag egységes bejegyzéseket készit. Ilyen egy a szőlő megvételéről a biróság^elöt: (vor eyngehegit dynk) tett reljegyzés. A vásárló Héthárs-i (Sebinlinden) Tamás fia János * Az 4460-^1643-as évek városi nagy könyvéiben a biró és a tanács választásánál? stereotip rormuláját latinul irják be, a különféle bejegyzések azonban már szinte teljesen német nyelven történnek. Az 4474. évi városi kis könyvben 4476-ig a ius civile-t (valószínűleg formulájának szintén stereotip volta miatt) laün nyélven irták be, 4476 után azonban már mindent német nyelven jegyeztek be. A bírósági ügyeket azonban, amelyek mindig olyan változatosak, mint maga az élet, kezdettől fogva leggyakrabban német nyelven Jegyezték be. i A latin nyelv szinte rendszeresen tartja magát az egész feudális korszalton keresztül a feliratokban, datálási formulákban, a tanácsüléseken a jelenlévőkre vonatkozó adatoknál vagy pedig a német nyelvű szöveg közepén vagy végén a határozat formulájában. Ezekből egyrészt a bejegyzőnek az a törekvése állapitható meg, hogy a megállapodott és megcsontosodott hagyományt megőrizze, másrészt pedig az, hogy az élet tarka volta mindig ujabb kifejezési formulák kitalálására kényszeritette őt és ,nem hagyta magát a formulárék példáival meg* kötözni. Változatosan Jutott ez kifejezésre az élő nyelvben. A hagyomány által megszentelt latin nyelv csak a stereotip formulákban mint pl. a datáiás, a tanuk jegyzéke, a helyre és a jelenlevőkre vonatkozó adatok stb. esetén maradt meg. A latin nyelvű formulárék használata Kassán kétségtelenül sokkal régibb, mint a Kassai Városi Levéltárban mind a mai napig fennmaradt formulás-könyvek : az 4472-ben lemásolt «stilus», majd egy a XVI. század első feléből és egy a XVI. század első negyedéből származó formuláré. Feltételeznünk kell azt, hogy a német nyelvű bejegyzéseket a kassai nótáriusok nemcsak a latin nyelvű formulárék alapján stilizálták, hanem mint a poszonyi kollegáiknak ugy nekik is voltak német nyelvű formuláréik is. A kassai őspolgárok nemei nyelvének azonban nem csalt a hivatalos latin nyelvben, hanem a * hazai nyelvben* (lingua patriae) - a magyar nyelvben is megvolt a konkurrense. A magyar hivatalos nyelv hordozói a nemesség és az általa betöltött megyei és királyi hivatalok voltak. Az ő révükön betört Kassa városi hivatalaiba a nevelc magyar hangzás vagy forma szerinti megadásának a szokása*: a keresztnév a vezetéknév után, a nőknél a -né végződés hozzáadása és hasonlók ; <Junosch Isthwan» 4470-ben <Komenczy Andrasny* - 4522-ben - és hasonlóak. A magyar nyelvnek, mint lingua patria-nak a befolyása a XVI. században a német nyelv szerkezetébe már olyan erősen behatolt, hogy a bejegyzések nyelve makárónizmus látszatát kelti: 4553: tPether Diakne az hegedeusne hat ein Vorbot of des Kosaros Emrich weingarten pis zum rechte...»' «Az Mizlokav Molnárnak az ettsenek az felesége vorpitt das Haus des gombketheu Janchis pis zum rechte..«» . r 4590 április 5: «Dj Heögy Mesterek bitten vmb dj Mesdeoztas vnd vmb. besserung Ires , y .y c lohns. .,» 534 i. •