Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o.

1597. április. 16 *JfíJü Kowsoz Oeorg fide mediante,,, als er sie. .,» i fförök Istvanne nihil ut praecedens videlicet János Deák, gesagt es ist gutt. ,.» *Merky felesege Ersebt?t üde mediante íassa est dass er János Deák, íür das JialaS Byro thür khommen.»' 99d *Jankos Georne Anna azzony bekhanndt fide mediante in allém wie der..,» A királyi és megyei hivatalok hatása alatt eltompul Kassa német patriciusságának tudatában a magyar nyelv hustáki alsóbbrendüsége. A városon kivüli (ludices loris Civitatem) tehát a hustáki birokkal kapcsolatban a városi irnok már 1520 körül bevezeti az első ötsoros magyar nyelvű 100 bejegyzést. 1581-1583*ban a városi kis könyvekbe is bekerül néhány magyar nyelvű szerződésmásolat és tanúvallomás. A tanuk kihallgatása alkalmával 159Ö. július 4-én és augusztus 1-én 101 a bejegyző áttér a magyar nyelvre. Az 1590—1605-ös években a magyar nyelv mind ritkább kivétel a német és latin nyelvű könyvekben. 1605-től kezdve a magyar nyelv veszedelmes versenytársa a németnek (Kassát megszállja Bocskai !), amit azután a XVII. század tizes éveiben teljesen ki is szorít a városi jegyzőkönyvekből. A továbbiakban a magyar nyelvvel már csak a latin nyelv konkurrál. de az is csak gyengén. Az 1620~1664-es években a jegyzőkönyvek kivétel nélkül magyar nyelvűek. Ettől kezdve 1667-ig a fejlődés újból a latin nyelv érvényesülésének irányában halad, Csak Kassának 11 Rákóczi Ferenc által történt megszállása (l706-e-171l) szünteti meg ezt a visszafejlődést és teszi meg ismét a magyar nyelvet uralkodó nyelvvé. Ez nyomban (l708~171l) a városi protocollumoknak is kizárólagos nyelve lesz. 1712. után a magyar nyelv helyet cserél a latinnal, amely azután 1714-től kezdve már kizárólagosan uralkodik. A német nyelv sem Jelenik már meg a jegyzőkönyvekben. Csalt a Bach-korszak pótolja bele megint a XIX. század negyvenes éveiben újból bevezetett magyar nyelvet A szlovák nyelv, mint a hustáki proletariátus nyelve, az általunk vizsgált 1737 "Utani időszakban nem emelkedett fel a városi könyvek és protocollum ok hivatalos nyelvének szintjéig. Csak az első bevezető fázisig; a tanúvallomásokig sikerült eljutnia. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy a városi könyvek és protocollumok nyelve bizonyos időszakokban a Kassa lakói nagyobb része által használt érintkezési nyelvet képviselte, vagy pedig azt, hogy a kassaiak nyelve ilyen hirtelen és gyakori változásokon ment keresztül. A hivatalok és a könyvek nyelve a városban nem az egymás közti érintkezésnek, hanem a hatalmi eltolódásoknak volt a következménye. A latin nyelv uralmának idején a bejegyző éliatinősitotta a német, szlovák és magyar vallomásokat. A német nyelv uralma alatt a szlovák és magyar vallomásokat né/ metesitette el. A magyar nyelv uralma alatt pedig ugyanúgy elm agyar ősit ották a szlovák és német vallomásokat. Nem a polgárok nyelve volt az irányadó, különösen nem a várfalakon túli többség nyelve, hanem az uralkodó osztály (az őspolgárok, a tiszántulról való kálvinisták, a katolikus pafc riciusság stb.) nyelve, \ Azt, hogy az írnokok fordítói törekvése milyen messzire tudott behatolni, a nevek összehasonlítása árulja el. Az 1489-H.528. évi városi könyv szerint 150O-1502 között' Georgius Siebenbürger volt a kassai bíró (178, 179v, és 195v. fólió). ** Az 1460-»1643-as évek városi könyv szerint 1501-ben szintén G. Siebenbürger volt a biró, 1502-ben azonban már Georgius Erdély (I85v, 186v, és 187v. fólió). Az 1572-73. évi makulatórium 1573. január 12-én Laur*entius Aurifabert jelöli meg bíróként A következő oldalon 1573. február 9-én azonban már Laurentius Goldtschmidt-nek nevezi. Az 1581-83. évi makulatórium 1581. április 7-én Georgius. Deák névvel kapcsolatban Juhokról beszél. Az ennek megfelelő purum (1580-96.) ugyanazon a napon ugyanarról a tárgyról beszél, a név azonban Georgius Literátus,,- A Johannes Deák ex Homonna-ra vonatkozólag ugyanaz a helyzet ugyanannak a mákul atóriumnak 1581. événél a 12. fólión, a tisztázott könyvben (1580-96) azonban 1581. évnél Johannes Literátus ex Homonna-ra van változtatva, Hasonló példát találunk Benedictus Fazekas és Benedictus Fígulus nevével kapcsolatban az 1578. évi makulatórium okban, noha állandóan ugyanarról a személyről van mindig szó. A , 535