Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o.

A kutatók számára mindebből az következik, hogy va'amely kérdés tanulmányozásánál minden egyes egykorú párhuzamos makulatóriumot is vizsgálat tárgyává kel) tenni. b) A bejegyző viszonya a makulatórium-füzethez Miként a makulatórium-füzet önmagában nem 'artalmazza áz összes tárgyalások anyagát, hanem csali azokat, melyeknél a íüzet írójának, mint bejegyzőnek jelen kellett lennie, éppen ugy nem tartalmazza teljes mértékben sem a naptári, sem a választási, vagy pedig más időbeli adatokat sem. Az irnok a naplót addig vezeti, amig a füzet lapjai el nem fogynak. Ezután az uj füzetben folytatja a napló vezetését. A makulatórium ezért sem nem kezdődik, sem nem fejeződik be a naptári évvel, hanem arra való tekintet nélkül kezdődi'* és fejeződik be, Noha még e szempontból sem kezdődnek el vagy fejeződnek be megíelelően, mégis inkább a biróválasztási időszakokhoz (január—februári? vagy az un. katonai esztendőhöz alkalmazkodnak, mint a naptárihoz. A következő évszázadban gyakorivá válik a sok bejegyző és változásaik. Az 1648. évi ma-" kulatóriumban olyan sokrajta a kézírás, hogy ennek következtében a rüzettöredékek összefüggését és párhuzamosságát restaurálni lehetetlen. Az áttekinthetetlenséget növelik még a más kézírással kis papírdarabokra készült megjeg.'zésbetétek. A XVIHÍVM. század fordulóján a zavart még jobban növeli a kis papírokra készült bejegyzéseknek, valamint a behelyezett iratoknál* a nagy száma, melyeket azelőtt egyenesen a makulatóriumba vezettek be. A 1713, az 1720. stb. évi makulatóriumok már tulajdonképpen nem is könyvek (füzetek), hanem inkább bejegyzésekkel ellátott külön* álló ivek és betétek kötegei. Látható ebből, milyen mértékben süllyedt le a bejegyzések hajdani gondossága és hitelessége, s a füzeteknek kézről-kézre járásával miként veszett el a bejegyzések hitelességét és sorrendjét illetőleg a személyes felelősség tudata. B. zavar a város és a polgárság szánára oly sok kellemetlenséget okozott, hogy az újonnan 60 megválasztott közösség ennek megszüntetését a város vezetősége számára munkafeladatul tűzte ki. c) A bejegyzések tanúi A bejegyzések hitelességét nemcsak a bejegyzőre vonatkozó megjegyzések növelték, hanem a bejegyzésekkel kapcsolatos egyéb körülmények is. Amig a bejegyzések olyan szorosan kapcsolódik a bírósági tárgyalásokhoz, mint az az 1394-1405. években a bírósági ügyek jegyzékénél megállapítható, addig fölösleges volt hitelességük bizonyítására még valami más adatokat is hozzátenni. A hitelességnek maga a bíróság volt biztositéka. A bírósági tekintély hiányát azonban, már akkor is azoknak a körülményeknek feltüntetéséi ve] pótolták, melyek között a .bíróságon kívüli bejegyzések (notae extra iudicum) létrejöttek. íAnno domini 1398 coram persona Iacobi Stayani ludicis (41v). Extra Iudicium Pétrus nótárius notificavit, quomodo Petrus Kadisch civis et mercator Cracoviensis ... (45.) A városi könyvekben mindenekelőtt a jogi aktus tanúit jegyezték be következetesen, mégpedig magába a szövegbe történt szabad betoldással. *..* vnd dabej sind gewest Herr Hanus Colman Ratmann, vnd Nicolaus Baccsus Subnotarius Cassann, * *» vagy pedig - és ez a leggyakoribb - a bejegyzés alatti rövidítéssel. Az ismétlődő rövidítésekből megállapíthatjuk, hogy ezek ilyen*jellegü bejegyzések; 1. A Biró és az egész tanács előtt (Actum coram dominó iudice et totó consilio.) ; 528 i