Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Rugyelszon, K. L.: A tárgyi tematikai feltárás szovjet tapasztalataiból: a tárgyi tematikus katalógus történetéből a szovjet levéltárügyben, 1918–1944: Trudü Tom. V. / 501–517. o.

ionokon feltüntetett anyagok felkutatása nehéz volt, néha lehetetlenné is vált, mert feltalálásához hiányoztak a pontos adatok, •A tematikus feltárás iránti lelkesedés alapvető árnyoldala ui. az volt. hogy a dokumentumanyagok rendezésére és leltárak készítésére irányuló egész tudományos és technikai munka lényegében majdnem teljesen megszűnt Ilyen munka és annak tökéletesítése nélkül pedig a levéltár végeredményben hozzáférhetetlen maradt a kutató és a tudósok számára. 4933 végétől a Központi Levéltári Igazgatóság irányt vett az • összefüggő* feltárás megszüntetésére és intézkedéseket tett e munka rendezésére. t 1934 végén meg állapították, hogy a levéltárak által a dokumentumok feltárása és katalogizálása terén elért eredmények nem mindig feleltek meg az arra fordított költségeknek. Következésképpen, a Központi Levéltári Igazgatóság utasítására a levéltári szervek 4934 év végén felhagytak az • összefüggő* feltárással é>s ezután csupán speciális kérésre folytattak tematikai feltárást. Ezzel lehetővé vált, hogy a végzett munka eredményeiből következtetéseket vonja

r nak le. azokat elterjesszék, tanulmányozhassák a levéltárak tapasztalatait, s metodikai útmutatókat dolgozzanak ki a tárgyi-tematikus katalógushoz. E munkában az 1935-36, évek döntő fordulatot jelentettek. Ezekben az években készttették elő és adták ki • A levéltári anyagok tárgyi tematikai katalógusai elkészítésének szabályait* 1936. június 25-én, i Miután e tSzabályok* megjelentek, a tárgyi-tematikus katalógus készítésének munkája lényegesen megváltozott. A • Szabályok* meghatározzák a tárgyi-tematikus katalógus rendeltetését és következetesen megadják a katalógus készítés rendjét. A •Szabályok* a katalógus elvét a következő módon határozzák meg : tA téma minden egyes részletén belül az anyagokat tárgyi-tematikai rovatok szerint kell osztályozni; e rovatok vagy betűrendben nyernek elhelyezést vagy pedig logikai sorrendben következnek egymásután.* A •Szabályok* megkísérlik a tárgyi-tematikai katalógus készítés következő fő kérdéseinek meg oldás át: 1. A dokumentumanyagok feltárása. . .. i 2. A feltárt anyagok csoportosítása kartonokon való leíráshoz és leírásuk. 3. A kartonok rendezése a katalógusban. A «Szabályok* kimutatták, hogy a dokumontumanyagok tematikai feltárása nem öncél, hanem eszköz a levéltárak részvételére a tudomány és szocialista építés feladatainak megoldásában. Ezért ajánlották a levéltáraknak, hogy csak akkor foglalkozzanak a dokumentumok feltárásával és katalóguskés zitéssel, ha az valóban szükséges. A • Szabályok* kötelezik a levéltárakat hogy kisérjék figyelemmel a szocialista épités során a felmerülő tudományos ós gyakorlati jellegű problémákat és vizsgálják meg; .;. .. nem állnak-e rendelkezésükre olyan levéltári anyagok, amelyek elősegíthetik e problémák megoldását A tSzabályok* a tematikai feltárást a katalógus megszervezése egy stádiumának tekintik és komoly jelentős.égeí tulajdonítanak neki Részletes irányelveket adnak a kívánt anyagokat tartalmazó íondok és fondrészek meghatározására, továbbá a dokumentumok közvetlen kiválasztására, a feltárt anyagok a kartonokon való leíráshoz történő osztályozására. A tSzabályok* a legnagyobb figyelmet a dokumentumok tematikai feltárás eredményeként történő leírásának szentelik. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az ötödik fejezet és a •Levéltári anyagok* tárgyi tematikus katalógusok céduláinak, kartonjainak elkészítése. A dokumentumok leírásában ajánlatos: a) jellemezni az anyagokat; b) megjegyzésben közölni az anyagok tartalmát, c) megadni a karion osztályozási adatait / ' 514