Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Csernov, A. V.: A tárgyi tematikai feltárás szovjet tapasztalataiból: tárgyi tematikai feltárás a szovjet levéltárakban az első ötéves terv idején: részlet / 487–491. o.

szovjet kormány elismerte a levéltári szervek hatalmas tudományos munkáját. Az OSZSZSZK Nép^ biztosai Tanácsának 1932, május 34 és a Szovjetunió Tervhivatalának 1932. évi szeptember 294 rendelete az OSZSZSZK Központi Levéltári Igazgatóságát a központi levéltárakat és a helyi levéltári szerveket bekapcsolta!az OSZSZSZK tu^mányos kutató intézményeinek hálózatába. A levéltárak munkája minden eredménye mellett nelyet a dokumentumok tematikai feltárása és leltározása terén végzett mégis számos hiányosságot is felmutathat. Ha uí. a kérdést nem ugy vetjük fel. hogy milyen munkát végeztek a levéltári szervek a tematikai feltárás terén, hanem ugy. hogy konkréten hogyan teljesítették a nekik szükséges dokumentumanyagokat kérő szervek és szervezetek felkéréseit a válasz már nem annyira kedvező. A levéltárak a hozzájuk beérkezett kérdések egy részét ut egyáltalán nem teljesitették. más részét is csak részben, s emellett a végzett munka minősége is gyakran gyenge volt A levéltári szervek nem tudták mozgósítani az Állami Levéltári Fond anyagait a népgazdaság számára, s a dokumentumanyagok felhasználásának megszervezésé terén kifejtett munkájukban elmaradtak a szocialista építésnek az első ötéves terv alatt tapasztalt ütemétől. Ezt a munkát az állami levéltárak anyagának rendezetlen voltak akadályozza. Az egyes levéltári szerveknél szokásos eljárás, hogy a tematikai feltárást rendezetlen anyag alapján (a feltárt dokumentumok ideiglenes leltározásával) végezték, kevéssé volt produküv. Az anyagok helyzete a levéltárakban ui. gyakran arra kényszeritett, hogy ne azokat a dokumentumokat és ne azokból a íondokból tárják fel melyek a szervek szükségleteinek kielégítésére megíelotőek voltak, hanem azokból, melyek rendezett állapotban voltak. Ennek eredményeképpen, számos esetben a munka ösztönösén folyt A levéltári szervek igy nem voltak képesek .eléggé szoros kapcsolatba lépni a terv-, gazdasági és egyéb szervekkel és szervezetekkel. Különösen gyenge volt ez a kapcsolat a helyi levéltáralmái. Amikor a Központi Levéltári Igazgatóság az ötéves terv kezdetén vizsgálatott folytatott, kiderült, hogy a h*elyi levéltáraknak csak 16 Z-a. iktatta tervébe a szervek felkéréseinek teljesítését s még azok is igen csekély* számban. Az állami levéltárak kezdeményezésére feltárt dokumentumokat emellett nem hozták elég hamar az érdekelt szervek és szerv-ezetek tudomására. A Népgazdasági Levéltár (Moszkva) tapasztalatait, amely levelezés, telefonbeszélgetések utján, a dolgozók személyes kiszállásával és más eszközökkel több mint 200 szervvel teremtett kapcsolatot, nem követték eléggé. Pedig e szervele és vállalatok egyrésze gyakran felhasználta a feltárt anyagokat A levéltárakban a tudományos dolgozók létszámában érezhető hiány, a dolgozók gyenge kép7 zettsége és gyakori áliásváltoztatása ugyancsak akadályozta a tervleiadatok teljesítését így például az 1934 évi terv tematikai feltárási előirányzatát a központban csak 75 %-baxi teljes itették. A párttagok csekély száma ós egyes levéltári szervek rövidlátása lehetővé tette az osztályellenség szá-> mára a beférkőzést és kártevő munka folytatását is. Az elenséges elemek dokumentumokat hámi- S sitottak, feltártaki dőszerütlen anyagokat összekeverték a kartotékokat stb. Különösen erősen elterjedt az úgynevezett «teőes» tematikai feltárás és leírás, mikor a kartonokon valamennyi dokumentum anyagot feltüntették, függeüenül azok tudományos és gyakorlati jelentőségétől. Következésképpen a tematikai kartotékok megteltek felesleges anyagokkal, az állami szervek pedig nem kapták meg a szükséges adatokat t i Végül,nagy akadály volt a munkában a levéltári szervek nehézkessége, huzavonája és bürokráciája is. Az 1929-30. évi beszámoló megbirálásakor az OSZSZSZK Központi Levéltári Igazgatóságának kollégiuma megállapította, hogy az apparátus túlságosan nehézkes, konzervatív, az osztályok munkája párhuzamosan folyik, s az apparátus munkája nem felel meg a szocialista épités általános ütemének. 2 Mindezek a hiányosságok előfordultak a tematikai feltárás munkájában is és okuk lényegében két tényezőre volt visszavezethető: a dokumentumanyag egy részének még ki nem elégítő állapotára és a levéltári dolgozók csekély számára és alacsony képzettségére. + + H. s 491