Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Csernov, A. V.: A tárgyi tematikai feltárás szovjet tapasztalataiból: tárgyi tematikai feltárás a szovjet levéltárakban az első ötéves terv idején: részlet / 487–491. o.

A levéltárak megnevezése Az elkészült tematikai kartonok száma Ebből átadva' a Folgárháb. története s&erk. -'*"-*Í.|,-l'.A Vörös Hadsereg >zponti Levélt 55 000 Központi Hadtörténeti Levéltár 44 000 Az Októberi Forradalom Közp. Lev, 34 000 A Szakszerv. Mozg. Közp. Lev. 36 000 26 407 6 700 45 492 2 600 2 A levéltárak munkájukért elismerést kaptak. A Vörös Hadsereg Levéltára mellett, amely a polgárháború történetére nézve a legfőbb dokumentumbázisként szolgált, az Októberi Forradalom Levéltára is hatalmas munkát végzett az anyagok feltárása terén. AV első kötet anyagának összegyűjtési munkája 4934 közepén kezdődött, majd az év végé felé a polgárháború történelme többi kötetébe is belefogtak. 4934 elejéig az Októberi Forradalom Levéltára lényegében befejezte a Polgárháború Története cimü mü valamennyi kötetére vonatkozó dokumentumok feltárását és kb 30 000 tematikai kartont bocsátott a Szerkesztőség rendelkezésére. Az 0SZSZSZK helyi levéltári szervei által végzett jelentős munkát sajnos nem tették közkinccsé. Pedig számos helyi levéltári szerv (Északi, alsóvolgai. szibériai területi állami levéltárak, a CCS0 stb területi levéltárak) derítettek fel és leltároztak értékes anyagokat, vettek tevékeny részt a helyi bizottságok működésében, együttműködve velük a polgárháború történetének megírásában. E munka eredményeképpen á dokumentumanyagokhoz hatalmas terjedelmű és igen értékes tudományos és tájékoztató apparátus készült, amely lehetővé tette, hogy megkezdhessék a Polgárháború történetének megírását • A levéltári szervek másik, nem k.evésl>é fontos feladata volt a gyárak és üzemek történetére vonatkozó dokumentumok előkészítése. A levéltárak a Kommunista Akadémiával együtt már 1929-ben megkezdték a Szovjetunió proletariátusa történetére vonatkozó dokumentumok tematikai feltárásának munkáját Ez a munka különösen 4934-ben lendült fel. amikor megjelent Gorkij levele és az SZUK(b)P VK-jának határozata tA gyárak és üzemek történetének megírásáról*. Az 0SZSZSZK Központi Levéltári Igazgatósága 1934. szeptember 8-i és 29-i utasításaiban részletes programot adott a gyárak és üzemek története dokumentumbázisának előkészítéséhez, továbbá arra, hogyan vegyenek részt abban a levéltárak, egészen a «Gyárak és üzemek történetet megírásában való közvetlen közreműködésig. A gyárak és üzemek történetére vonatkozó dokumentumanyag tematikai feltárásán és leltározásán kívül a levéltári szervek komoly munkát végeztek a központi levéltárakban lévő anyagokból összeállított kimutatások készítése terén. 4932-33-ban a «Gyárak és üzemek története* szerkesztőségének a következő üzemekre vonatkozó kimutatásokat adtak át: Harkovi gőzmozdonygyár. Vörös Putilovec, Koiomenszki. Trehgornaja manufaktúra. Sarló és Kalapács, IzsorszkL Krassnij Szormov, Sztálin autógyár. Bakul kőolajipari vállalatok, Volhovsztrojm Dinamo-gyár, Motovüihinszlá gyár stb. Összesen 85 darabot 58 nyomtatott iv terjedelemben, a lénaf aranylelőhelyekről pedig 6 nyomtatott ív terjedelemben. Ha összefoglaljuk az 0SZSZSZK levéltári szervei által a tematikai íeltárás és leltározás terén az első ötéves terv alatt végzett munka eredményeit, meg keU állapitanunk/hogy hatalmas és felelősségteljes tudományos munkát végeztek. A levéltárak munkája tettleg megmutatta a dokumentumanyago-k óriási tudományos és gyakorlati jelentőségét és a levéltári szervek valóban aktivan bekapcsolódtak hazánk szocialista építésébe'. E téren elvitathatatlanok a levéltárak érdemei, amelyek a gazdag dokumentumanyagot mozgósítani tudták az első ötéves terv végrehajtásához. A levéltári szervek eléggé meggyőzően bebizonyították, hogy nemcsak gyűjtik és őrzik a dokumentumanyagot, hanem hatalmas tudományos munkát is folytatnak és valóban tudományos intézmények. A 490