Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

kásmozgalom történetéhez* cimü kutató munkaközösséget. A halléi Luther Márton-egyetem rektorá­nak, a nemzeti dijas Stern Leo dr. egyetemi tanárnak kezdeményezésére, és levéltárosaink, kü­lönösen dr, Nissen ür kiváló támogatásával a terv - kezdeti tétova kísérletezések után - gyor­san megvalósulásnak mdult, és ma már tLevéltári kutatások a német munkásmozgalom történeté­hez* címmel öt, egyenként három kötetből álló kiadvány áll készen. Ezek belföldön ős külföldöd 'egyaránt élénk figyelmet keltettek, s mivel a történeti intézetek a német és a nemzetközi muttfcé<*»^ mozgalom történetének forrásanyaga iránt különös mértékben érdeklődnek, mindenütt helyeslő és megelégedésről tanúskodó fogadtatásban részesültek. A vállalkozást, mely az állami levéltárak kö­rében indult meg, később majd a városi és a körzeti levéltárakra is ki íogjuk terjeszteni. Egyé* üzemi levéltárak is szolgáltattak már hozzá adalékokat. Levéltárosok és historikusok körében egyre erőteljesebben sürgetik a német munkás­mozgalom történetének dokumentumaira vonatkozó különleges leltárak összeállítását és hogy azo­kat nyomdai sokszorosítással szélesebb körök számára is tegyék hozzáférhetőkké. Az állami le^ véltár igazgat ás ennek folytán Stern professzor úrral való egyetértésben tervbe vette egy kiadvány­sorozat közzétételét ezzel a cimmel: «ArchivaIische Queöennachv/éise zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung.* (Jegyzékek a német munkásmozgalom történetének levéltári forrásanyagáról.) Az első kéziratok már készen vannak. Az emiitett tudományos célkitűzéssel kapcsolatos eme központi munkálatokon kivül sok munka van folyamatban helyi sikon is, -- ezek számára főleg az SED pártkabinetiei és a városi levél­tárak szolgáltatnak levéltári forrásanyagot. Ezenkívül s-zükség lesz a jövőben arra, hogy a történészek kutatásait az államvizsgára ké­szülők és az egyetemi hallgatók munkálatait, s mind a fenti mind a többi témára irányuló központi és a heíyi kutatási terveket az eddiginél nagyobb mértékben összehangolják, s hogy az üzemi le­véltárakat is felhasználják. Az a véleményünk, hogy a Levéltártudományi Intézetnek, mely idáig csak • az olctatás ügyét szolgálta, többet kell tevékenykednie a kutatás terén, s mint a legelső feladatok egyikére, a dokumentációra keE különös figyelmet fordítania. Levéltárosok és történészek által közösen vállalt e központi témák mellett a levéltárakban szép számmal folynak kutatások más témája*a is: ilyenek pl. az 1917-es októberi nagy szocialista forradalom hatása Németországra, - adatok az imperializmus történetéhez Németországban, - ada­tok az erdőgazdaság történetéhez. - a várostörténethez és a városmagkutatásnoz stb. De maguk a levéltárak is végeznek kutatómunkát és kutatásuk eredményeit legfőképp az Állami Levéitárigazgatás és az egyes levéltárak kiadványsorozataiban teszik közzé. Míg az Állami Levéltár igazgatás és a Thüringiai Tartományi Főlevéltár kiadványsorozatai már 195£-ben megin­dultak, addig a Német Központi Levéltár és a többi tartományi főlevéltár kiadványsorozatai csak 1954-ben kezdtek megjelenni. Az Állami Levéltárigazgatás a levéltáraknak ezt a tudományos mun­kásságát azzal támogatja, hogy a kiadványokat egészben vagy részben finanszírozza, tanulmányi utazásokat tesz lehetővé és a levéltárosokat a szolgálat alól mentesiti. Az eddigi publikációk tel­jes mértékben igazolják a támogatás megérdemelt voltát s ezért az Állami Levéitárigazgatás to­vább fog hatadni az 1954-ben megkezdett titon. A már megjelent kiadványok nagy száma miatt nincs lehetőség arra, hogy azokat itt cimeik szerint felsoroljuk. Legyén szabad erre vonatkozólag az Archivmíttéilungen 1.956. évi 3. íüzetében közölt adatokra hivatkozni •r Levéltárosaink tudományos teljesítménye azonban nem merül ki az említett közlemények meg­írásában, Dolgozatpkat közölnek a saját és a Szövetségi Köztársaság szakfolyóirataiban is. Az utóbbi években egyre növekvő együttműködési készségnek köszönhető, hogy szaklapunk.az Archivmíttéi­lungen közlönyből tudományos szakfolyóirattá fejlődött, melyet külföldön is megbecsülnek, gyakran idéznek, s amely a maga feladatát az ossznémet viszonylatban is teljesiti. Az Archivmittéilungen, mely eredetileg. 19504>en közlönyként, kézirat gyanánt jelent meg 2000 nyomtatott példányban, ma 4000 példányban jelenik meg a Német Központi Könyvkiadó VEB kiadásában. Terjedelme a Tüzeten­kénti 16 oldalról 32 oldalra bővült. De még igy sincs benn$ elegendő tér arra, hogy a munkatár­sak szűkebb, köre számára felvilágosító, irányító közleményeket vagy szakmai utalásokat lehessen, 176

Next

/
Thumbnails
Contents