Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

a folyóirat lapjain elhelyezni, amint az még évekkel ezélőtt szokásban volt. Ez kétségkívül hiba. Ezért az állami levéltár igazgatás még,a folyó 4957. év második felében értesítőt fog kiadni a munkatársak szűkebb köre részére. Nem akarom elkövetni azt a hibát, hogy ezen a helyen rá ne mutassak arra a jó munkára is. amelyet a tudományos felhasználás terén a városi levéltárosok egész sora véges. Éppen a tájtörténeti és a várostörténeti kutatás terén vannak nagyon jó eredményeik. Ezeknek a lecsapódásait a városi levéltárak füzetsorozataiban lehet megtalálni, pl. az erfurti és a Kari Marx-Stadt-i városi levéltár kiadványaiban. A városi levéltárak ezenkívül kiadnak egyedi tanulmányokat is és a tKulturbimd sur demokraílschen Erneuerung Déutschlan'dst folyóiratai vagy városi kiadványok (pl. a Kulturspiegel-ek) részére is irnak túlnyomó részben társadalmi haladásunk ügyét szolgáló tanulmányokat. S A körzeti és az üzemi levéltárak tudományos felhasználása kismérvű még, de egyes, mint pl. a jenai VEB Carl Zeiss és a VEB Schott und Gen. vagy a Vilhelm Pieck-i Mansreldkombinat vagy az erfurti VEB Optima üzemi levéltáraiból származó közlemények igazolják, hogy ezekből a levéltárakból a jövőbon sokat lehet meríteni. Éppen ezért az Állami Levéltárigazgatásnak, az üzemi levéltárak további szerves kiépítésével - elsősorban tudományos felhasználásuk érdekében - behatóan kell foglalkoznia. Levéltáraink tudományos teljesítményeinek megítélésénél,, előadásom egyes szakaszaiban mindjárt feltártam a kilátásokat is.- Egy központi kérdés azonban nyitva yjan még. Az Állami Levcltárigazgatás véleményé szerint az állami, városi, egyetemi és egyéb levéltárak tudományos dolgozóinak többet kell foglalkozntok a jelen problémáival, mint eddig tették. Az a cél essél, hogy a szakmai munkát még szorosabban össsekapcsolják a napi politikai feladatokkal. Ennek kapcsán levéltárosaink vegyenek résst a tudományos nősetek harcában, néhány nyugatnémet polgári történetíró történelmileg helytelen ítéleteinek megcáfolására szolgáltassanak bizonyítékokat -- terméssetesen amenynyiben est a forrásanyag lehetővé teszi. « Gyakran ai. csak a tényleges viszonyok nem ismeréséről van ssó és nem tudatos ellenségeskedésről. Est bisonyitja pl. egy nyugatnémet kartársnak as 4953. évi brémai levéltárosi értekesieten elhangsott as a helytelen állítása, hogy a poross titkos levéltár és a brandenburgi hasi levéltár nagy réssben elpusztult. Örömmel és álmélkodással vették tudomásul, hogy esek a levéltárak a maguk értékes állagaival, jól rendesett állapotban* ma 90 %-ig hassnáinatóan Merseburgban vannak, Ilyen eset volt még. mikor 4955-ben kételkedéssel, gyanakvással fogadták azt a híradást, mely arról szólt, hogy a Szovjetunió kormánya további nagy mennyiségű iratanyagot adott vissza. Ma irigyelnek bennünket a nyugatnémet kartársak azért a nagyvonalúságért, amellyel a Szovjetunió kormánya és szovjet lcartársaink a német levéltári anyagot, amelynek keselését a háború befejesése után a ssovjet hadsereg vette át. égessen addig a napig gondosták, melyen ast köztársaságunk egymást követő vonatrakománj'okbaa, minden fenntartás és kikötés nélkül visssakapta. Éppen a legutóbbi hetekben került sor ismét egy nagy irattömeg átadására. Erről a helyről mondok leghálásabb köszönetet a Szovjetunió kormányának előzékenységéért, ssovjet kollegáinknak pedig a német iratkincs mintasserü, gondos keseléséért. Azt hisszük, hogy ezeknek a folyamatos átadásoknak nyugatnémet kollegáink éppúgy örülnek, mint amily fájdalmasan érint minket as, hogy as USA és Nagybritannia kormányai nyugatnémet kollegáink ama kívánságával ssemben. hogy német iratanyagot visszakaphassanak, még mindig messzemenően elutasító magatartást tanúsítanak. Mi támogatjuk erről a helyről is nyugatnémet kollegáink törekvéseit és újból felszólítjuk a három nyugati hatalom kormányait, hogy u:gy járjanak el, mint a Szovjetunió kormánya. Nem keletnémet és nyugatnémet levéltári kincsről, nem a Szövetséges Köztársaság vagy a Német Demokratikus Köztársaság levéltári javairól van itt szó, hanem egyszerűén német kulturjavakról, és az egész német nép kulturális örökségérőL 477