Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

jobban figyelembe vétettek Ebben az Állami Levéltár igaz gátasnak jelentékeny mértékben részó volt. A kerületi és a körzeti tanácsok egységes irattári tervét 1053-ban Szinte utolsó tollvonásig az Állami Levéltárigazgatás munkatársai dolgozták ki, s azt 1956. január 1-vel kormányhatározat léptétté életbe. Ezt követte 1957. január 1-én a körzeti városok és községek egységes irattári tervének bevezetése, moly az előbb említett irattári terv alapján készült. Mind a két Irattári terv szigorúan a tárgyi tagolás alapján történő ügyiratképzés és a decimális osztályozási rendszer elveire van felépítve. A Német: Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa által 1956. áprilisában kibocsátott kéretmunkarend már a központi állami szervek irattári tervének kidolgozását is kötelezően előírta. Ez támogatja az Állami Levéltárigazgatást abban az igyekezetében, hogy a hivatali irattárakban rendes, tárgyi tagolás aia$án történő ügykezelést honosítson meg. Míg az 1945 után keletkezett iratok rendezésében levéltárosaink a hibás ügyiratképzés miatt sok nehézséggel küzdöttek, és sok munkatöbblet vállalásara kényszerültek, az 1956 után fcdt iratok átvételénél már majd jelentékeny kőnynyébbs egekre; számithatnak. Nehezebb megoldani az irattári tervek bevezetését a népgazdaságnál. Ebben a dologban még nem Jutottunk tovább az előmunkálatoknál. Az Állami Levéltárigazgatás ezért a következő években a gazdasági irattári tervek kiadásánál is figyelmet íog szentelni s hasonlóképpen fog odahátnf. hogy a közigazgatási iskolákban és a gyors- és gépírónők kiképzésében az irodai technika oktatására több figyelmet fordítsanak, mint idáig. VL A levéltárak tudományos felhasználása Rátérek most a levéltárak tudományos felhasználásának kérdésére.. Bevezető szavaimban rámutattam arra. hogy az olyan tevékenységeknek, mint amilyen az iratok biztonságba helyezése, megőrzése és rendezése, a velük összefüggő szakmai és szervezési feladatokkal együtt, mindenekelőtt egy célt kell szolgálniok. A levéltárakban örzptt iratanyagot a tudományosság; elsősorban a történelmi kutatás számára kell a legrövidebb időn belül hozzáférhetővé tenni. Ez nem csupán történészeink és gazdaságtörténettel foglalkozó szakembereink kívánsága, hanem a levéltártudomány művelőié is, akik túlnyomórészben maguk is historikusok, A polgári tudományosság gyakran megkísérli, hogy az ál|amot a társadalom felett álló képződménynél^ egy Isten akarata szerint rend megvalósulásának tüntesse ifeL A mi szocialista tudományunk, mely következetesen a dialektikus-materialista világnézet utján halad, ezt a hamis elméletei', már régen megcáfolta és bebizonyította, hogy a.z állam mindig arra szolgál, hogy a mindenkori uralkodó osztály hatalmát biztosítsa, és annak akaratát hajtsa végre„ Az állam, mely hatalma gyakorlására bizonyos meghatározott szerveket és berendezéseket vesz igénybe, a maga Írásbeli ügykezelésének termékeit levéltárakban helyezte el és így a levéltárakkal szemben támasztott tudományos célú igények szorosan összefüggnek a mindenkori állam társadalmi szerepévél. A mi számunkra, a'kik a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárai vagyunk, azé a német államé,, ahol a munkások*, és a parasztok gyakorolják az. államhatalmat, és épitik a szocializmust ezért magától értetődő -kötelesség, hogy a levéltárakban való tudományos kutatást, mely az épjtés munkáját, az államhatalom megszilárdítását, és a kapitalista államok népellenes politikájának leleplezését segíti élő, különös .gonddal támogassuk. . A levéltárakban végzett kutatások témáinak középpontjában mindenekelőtt azok a témák állanak, amelyek a tömegek történelmi szerepét vizsgálják^ Mint különleges feladatok, ezekhez járulnak még a német munkásmozgalmak történeti forrásanyagának felkutatása, továbbá az 1905-1.907. évi első o>rosz forradalom és az 1917, évi győzelmes októberi forradalom németországi kihatásaira stb. vonatkozó kutatások. Ezek a kutatások exakt, átfogó eredményekre csak akkor vezethetnek, ha a levéltárakban a forrásanyag a kutatók számára hozzáférhetővé válik. Levéltáraink évek óta éppen az ezen a területen folytatott forráskutatás ügyének szentelnek legtöbb figyelmet. Az akkori levéltárügyi főosztály - af hal|ei Luther Márton-egyetem német történeti intézetével való együttműködésben -- már 1951-ben m égsz erve zott egy ^Dokumentumok és anyagok a német mun473