Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

Az Állami Levéltárigazgatás az eddig gyűjtött jó tapasztalatok alapján tovább fog haladni a megkezdett utón, s remélhető, hogy a területi és a körzeti, valamint a községi tanácsok részéré készülő selejtezési irányelvek 4,058 elején megjelenhetnek. Tervezzük továbbá a, gazdasági intézmények bizonyos csoportjai számára készülő, még hiányzó selejtezési irányelvek minél előbbi kiadását is. Későbbi időre van tervbe vévé az egyes selejtezési irányelvek olymódon való koordinációja, hogy a gazdasági intézmények mindegyikénél egyformán előforduló bizonyos iratcsoportokra nézve egységes határozatokat magában foglaló utasítás készülhessen. Ehhez az utasításhoz aztán még csak egy függeléket kell majd csatolni, mely az illető gazdasági ágazat különleges iratcsoportjaira vonatkozó őrzési határidőket sorolja fel, Ezéfcet a munkálatokat gyakran az alkalmas irattártervek hiánya neheziti meg. Ennek következtében a lovat hátulról kel felkantározni, vagyis a selejtezési irányelveket az irattártervek előtt kell kidolgozni. Ez az ut sokszor adott aggodalmakra okot. de népgazdaságunk érdekében, melynek pápirnyersanyagra sürgős szüksége van. s a levéltárak férőhely problémájának megoldása céljából is tovább kellett haladni rajta. Mindazonáltal ez az ut. amennyire végig lehet rajta tekinteni, mégis csak jó eredményekre vezetett 4954 óta a következő selejtezési irányélveket sikerült kiadni: a) a népgazdaság számára: 1. a fogyasztási szövetkezetekét, %. a kölcsönös paraszt segitőegyesületét 3. a Német Biztosítóintézetét. 4. a Német Jegybankét, 5. a takarékpénztárakét, 6. a Német Gép- és Jármű építési Kereskedelmi Központét 7. az államosított kereskedelmi vattaiatok Kereskedelmi'és Ellátási Miniszter hím áét, 8. a szénbányákét. b) az állami hivatalok, iskolák stb. számára: 1. a Pénzügyminisztériumét (az adóügy igazgatásra vonatkozóan). % az Igazságügy minisztériumét (az igazságügyi hatóságokra, törvényszékekre és közjegy zőségekre vonatkozóan), 3. a Német Demokratikus Köztársaság főügyészéét (a kerüjeti ép körzeti ügyészekre vonatkozóan), - és 4. a Népművelési Minisztériumét (az általános iskolákra vonatkozólag). V. Irattári tervek A selejtezési irányelvek szerkesztésével kapcsolatban megemlítettem az irattári tervek készítésének szükségességét a hivatalokban és a gazdasági ügyintézésben. Engedjék meg nekem, hpgy erre a tárgyra vonatkozó gondolataimat itt kifejthessem, bár irattári tervek készítése voltaképpen nem tartozik a levéltárak feladatai közé. A levéltárosok azonban az irattári tervek léte vagy nem léte kérdésében erősén érdekelve vannak. Már csak azért is, mert a hivatali irattárakra vonatkozó törvényes rendelkezések megkívánják tőlük, hogy irányító befolyást gyakoroljanak az irattárak működésére, és mivel az irattári tervek használatba vétele a selejtezési irányélvek összeállítását nagy mértékben megkönnyíti. Az 1945 utáni első években a hivatali ügykezelés csak egészen kivételes esetekben hasznájt irattári terveket Az iratok és az iktatókönyvei általában önkényes, szakszerüllen módon készültek és a íolyószámosan létrejött iratsorozatok mindenütt túlsúlyban voltak. Köztársaságunk megszilárdulásának előrehaladtával és az államapparátus dolgozói képzettségének magasabb szintre emelkedése után az ügykezelés szabályai egyre 474