Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

netef mondanom. A kormánytól és a munkásosztály pártjától kapott feladatot, amelyről még 3ok lesz a mondanivalóm, mintaszerűen megoldották, s a tudománynak, a tudományos kutatásnak nemzetközi és nemzeti szempontból egyaránt nagy szolgálatot tettek. Kevésbé kedvezők a viszonyok a városi levéltáraknál, amelyeknek rendezettség! állapota - szervezetük és fejődésük sokféleségének megfelelően - nagyon különböző. így pl. a lipcsei és a hallei városi levéltárak eljutottak odáig, hogy állagaik túlnyomó része már rendelkezésére áll a tudományos kutatásnak, és az év folyamán tájékoztató áttekintésüket is ki fogják adni. Az erfurtivárosi levéltár a magáét íd is adta már. Sok városi levéltár a jövő évre tervezi a maga Archivführerének kiadását. Ezzel szemben egy olyan nagy fontosságú városi levéltár, mint a Münizér Tamás városáé, Mühlhausené még csak az újjáépítés kezdeténél tart. A levéltárak állapotában je-, íentkező e különbözőség részben arra vezethető vissza, hogy 4953-ig a levéltárügyi főosztály által velük kapcsolatban végzett munka nem volt kielégítő, s a városi levéltárak nagy része sok tekintetben magára voft hagyva. A városi igazgatásoknak csak kis része gondoskodott kielagitó" mértékben e tudományos intézmények fejlesztéséről. Sok helyen a városi levéltárakat közigazgatási hivataloknak tekintették, s ennek megfelelően az irattárakkal vélték egyenértékűeknek. Ez a sok helyt tapasztalt értékelés káros kihatással volt a városi levéltárosok személyes helyzetére és rontotta tekintélyüket is. Csak 1954-ben lehetett az Állami Levéltárigazgatás és a tanácsok "levéltárügyi előadóinak irányadó közreműködésével elérni azt, hogy azok a városi levéltárak, amelyek számottevő oklevél- és iratanyaggal rendelkeznek, a városi tanácsok alá rendelt tudományos intézményeknek tekintessenek. A városi tanácsok ma - kevés kivételtől eltekintve N

igen szépen támogatják a városi levéltárakban folyó munkát. Meglátszik ez többek között a személyzet létszámának növekedésiben is. Mig 1952-ben 70 városi levéltárnak csak 90 státusa volt, ma ezek száma 178, A létszámviszonyok javulásának megfelelő arányban lényegesen javult általában a városi levéltárak rendezetíségi állapota lis. Persze pontos áttekintésünk nincs ezen a téren. Ezt a hiányt a jövőben meg kell szüntetnünk. Megállapításunk alapját főleg a helyszíni szemlék eredményei, és azoktól a városi levéltáraktól beszerzett értesülések képezik, amelyek 1958-ban levéltári útmutatók, ül, tájékoztató anyagáttekintések kiadását tervezik. A rendezettsági viszonyok kétségtelen javulásának fokmérőjét lehet látni az állami és városi levéltárak állandóan növekvő látogatottságában is. Amig pl. az állami levéltárakban 1953-ban 1652 kutatót számláltak - köztük 27 volt a Szövetségi Köztársaságból érkezettek száma, s külföldi nem volt köztük egy sem, - 1956-ban a kutatók száma 2909-re rúgott, s közülük 124 jött a Szövetségi Köztársaságból, s 179 volt a külföldi. De szemléltetőbb képet nyerünk a látogatottság méreteiről akkor, ha a kutatók számát a kutatási napok számával helyettesítjük. A weimari tartományi főlevéltárban és a hozzá tartózó tartományi levéltárakban pl, 1953-ban 422 kutató 1761 kutatónapját számlálták össze, - mig 1956-ban 475 ku; tató összesen 3192-szer kereste fel ezeket a levéltárakat. A kutatók zömét tudományos intézetek dolgozói és egyetemi hallgatók alkotják, akik közérdekű és társadalomtudományi témák kidolgozásához gyűjtenek adatokat A magáncélokból való kutatások, külöríösen a személyi és családtörténeti kutatások száma csökkent. Állami levéltáraink beosztottjainak idejét jelentékeny mértékben vészi igénybe az írásbeli tudakozódások elintézése is. 1954-ben pl. 12 918 volt az elküldött válaszok száma, 4956-ban 13 916. Csökkent a száma az utóbbi évek során a szociális ellátási ügyekben. haoMtórvényszéki Ítéletek tárgyában befutó, s más egyéb témákra vonatkozó tudakozódásoknak js, ~~ míg a tudományos célú adatkérések száma erősen növekszik, %

" Bármennyire örvendetes dolog is magában véve a levéltárak erős látogatottságának ténye. azéH minden szakember tudja, hogy a, személyes kutatások és az írásbeli tudakozódások különösen a tudományos személyzetnek mennyi dolgot adnak. Hogy a forgalom az elviselhető méreteket íul ne lépje, szükség lesz tehát az igénybevétel korlátozására olyan módon, hogy a szemináriumi feladatok fdosztása során különösen az első éves hallgatókat - inkább az irodalmi, mint 470