Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

a levéltári források felhasználására buzdítsák. A növekvő" igénybevétel teszi szükségessé azt is, hogy az állami levéltárigazgatásnál egy központi áttekintés készüljön a levéltári iratok állagairól, Hasonló arányokban, bár szám szerint kisebb mértékben növekszik a városi levéltárak igénybevétele is. - de itt a várostörténeti és a tájtörténeti kutatás áll az előtérben. Ezt a rejlödést lényeges mértékben mozdítják elő kormányunknak kulturális vonatkozású rendeletei, mint pl. a helyi krónikák vezetésének törvényes szabályozása, és a helytörténet tanításának újbóli bevezetésé az általános iskolákban. A körzeti levéltárakban végzett tudományos kutatásokról e pillanatban még nincsenek'tájékoztató adataink. A tudakozódások száma is nagyon jelentéktelen még itt, amin a körzeti levéltárak nemrég történt kiépítését tekintve csodálkozni nem is lehet. De meg vagyunk győződve róla. hogy két-4iárom év múlva ezekre a levéltára líra vonatkozó megállapításaink is sokkal pozitív ebbeli, tényekben gazdagabbak lesznek. - Az üzemi levéltárak igénybevétele nagyon sok nehézséggél jár, A kutatás - különösen a gazdaságtudományi és a gazdaságtörténeti kutatás, *« mely a napjainkig terjedő témákon dolgozik és forrásanyagként közigazgatási és gazdasági vonatkozású irattárakat és zárolt iratanyagot is igényel, csak kevés esetben kaphat hatékony támogatást. Itt az 1945-ben végrehajtott földreformmal, az államosított ipar megteremtésével, s más hasonló témákkal kapcsolatos kutatásokra gondolok. Általában vévé az a helyzet, hogy a megbízott kutatóknak maguknak kell a gazdasági levéltárakban a témájukhoz szükséges állagok felkutatását megkisérelniök. A helyzet ilyen alakulását az üzemi levéltárak berendezése óta eltelt idő viszonylagos r&vidsége és a munkahelyükön megmaradt szakképzett levéltári dolgozók csekély száma idézte elő. Az üzemi levéltárak egy részének még ki nem elégítő rendezettsége azonban sok esetben avval is magyarázható, hogy ezeket a levéltárakat csak mellékfoglalkozású dolgozók gondozzák, akik csak arra képesek, hogy üzemük iratanyagának biztonságáról, megőrzéséről gondoskodjanak, vagy arra. hogy tevékenységükkel a főfoglalkozású levéltárosoknak még ki nem elégítő támogatást nyújtsanak. Ha mármost levonjuk a levéltárak általános rendezettségi állapotára, a kutatásra és a kutatási lehetőségekre vonatkozó áttekintésünk tanulságait, akkor kitűnik, hogy a, jövőt illetőleg egyebek közt a következő feladatok várnak megoldásra : 1. A Brandenburgi és a Mecklenburgi Tartományi Főlevéltárakat, melyek fejlődésük nehézségei miatt a rendezés terén némileg visszamaradtak, személyzetükben középfokú munkaerők felvételével meg kell erősíteni. A Brandenburgi Főlevéltárat építkezési szándékában is erősén támogatni kell. 2. Azokat a lehetőségeket, melyeket az államhatalom helyi szerveire vonatkozó törvény nyújt, a legmesszebbmenőén ki kell használni arra, hogy egyes fontos városi levéltárak, - mint pl. a rostocki - személyzetikben erősítést kapjanak. A levéltári forrásanyagnak bel- és külföldi tudományos kutatók által történt egyre fokozódó igénybevétele mellett a levéltárak szakszerű gondozását, a tudakozódások elintézését, az állagok rendezését, a helyi és a körzeti kulturális életben való részvétel problémáját megoldani a városi levéltárak nagy részénél, melyek még hozzá a legtöbb esetbén csak egy-»egy személy gondjaira vannak bizva, teljes lehetetlenség. 3. A gazdasági intézmények által termelt iratanyag gazdasági levéltárakban vagy az állami levéltárakon belül szervezett gazdasági osztályokban való elhelyezésével vagy más hasonló szervezeti tömörítéssel történő bizonyos koncentrációját sürgősen meg kell valósítani, hogy a sok üzem iratanyagát célszerűen és ésszerűen fel lehessen dolgozni. Itt persze szükség van arra, hogy kezdetben nagyobb összegeket fordítsunk beruházásokra és státushelyekre. De meg vagyunk győződve róla, hogy ezek a pillanatnyi többletkiadások nagyon hamar gyümölcsözőkké válnak mind a gazdaság mind a tudomány ügye számára. A gazdasági iratanyagnak ezt a tömörítését néhány év alatt, gyorsan és mintaszerűen megvalósítani, - ez legyen az állami levéltárigasgatásban, az állami levéltárakban és előadói beosztásban működő vezető nlunkatársaink legfőbb feladata. 4. A körzeti levéltárakat gépesekké kell tenni arra, hogy a községek iratait rendezhessék ugy. hogy 1958 végéig az 1949 végéig termelt állagok felhasználhatókká váljanak. 5. Hogy az 1--4. pontokban ismertetett feladatokat meg lehessen oldani, az állami levéltárigazgatás szűkségesnek tartja a levéltárérett iratoknak a hivatalok irattáraiból és az üzemi irat/ 471