Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

A potsdami kerület is majdnem teljésén elérte az iratbegyüjtés célját. A kerület 97.5 2-os eredménnyel a második helyen áll, A sor végén a rostocki kerület áll, ahol az 523 község közül eddig csak 446 adta át iratait, ami 28/tJS-os eredményt jelent. A körzeti levéltáraknak aránylag kis részében megkezdődtek a rendezési munkálatok. Nem akarjuk elhallgatni, hogy az iratok begyűjtésében mutatkozó nehézségek okai részben a körzeti tanácsokban keresendők. Álljon itt erre vonatkozólag néhány példa: A sömmerdai körzet tanácsa (erfurti kerület) a körzeti levéltár elhelyezésének kérdését még mindig nem tudta megoldani. Ugyanabban a kerületben, Élsenachban is nagyok a nehézségek, mert a körzeti tanács a levéltárügy iránt semmi érdeklődést nem tanusit. A levéltárosi állás hónapok 4ta betöltetlen, bár alkalmas pályázókban hiány nincsen. A rostocki kerületben a wismari körzet tanácsa - a maga feladatainak teljes félreértésével * meg akarja tspórolnifr a levéltárűgyl előadó állását. Eze^mek a rossz példáknak a felsorolását tovább lehetne folytatni még. De vannak ezzel szemben nagyon jó példák is. A magdeburgi kerületben lévő saizv/edeli körzet tanácsa pl. a maga irodaházában mintaszerű levéltári helyiségetet létesített. A potsdamMandi, a wjttátocfcl és a zosseni körzetek ujabb helyiségeket bocsátottak levéltáraik rendelkezésére. Követték a példát a frankfurti kerületben a fürstenwaldéi és az éberswaldei körzetek is. Egyes körzetek lemaradását azonban ném mindig igazgatási, szervezeti hiba, hanem sokszor a körzeti szakelőadó kevéssé rátermett volta is okozhatja. Ám akármi legyen is az ok. a fontos az. hogy ezen a helyzeten a leggyorsabban változtatni kell. E biráló megjegyzések ellenére meg kell állapítani, hogy az 4955-ben kitűzött feladat megoldása eddig nagyon jól sikerült, s részük van a kerületi tanácsok levéltárűgyi előadóinak. Az ő erélyes támogatásuk nélkül a körzeti levéltárak berendezésében, és a körzeti községekből való iratbegyüjtésben nem lehetett volna elérni e kétségkívül nagyon kielégítő eredményeket. Azok az előadáspk, melyek a körzeti tanácsok belügyi osztályvezetői számára Stassfurtban rendezett tanfolyamokon elhangzanak, nem csekély mértékben járultak hozzá akkor, hogy 3 felelős állami szervek a levéltár ügyet körzeti síkon ma már erősebb támogatásban részesitik. Mint legfelsőfoku levéltárak, tekintetbe veendők még az egyetemek, a tudományos akadémia, a művészeti akadémia, s még más intézmények levéltárai, melyeknek férőhelyviszonyaj teües mértékben kielégítők. Ez is a legközelebbi múltnak eredményei közé tartozik. Ha most megnézzük még a közigazgatási levéltárakat, vagyis gyakorlatilag a közigazgatási hivatalok irattárait is. megállapíthatjuk, hogy az utolsó két év alatt azokban is észrevehető, pozitív változás következett be. Ezt a központi hatóságoktól a helyi hivatalokig minden hivatalról egyformán el lehet mondani. Érvényes ez a megállapítás a miniszteri hivatalok irattáraira éppúgy, mint a bírósági és a közjegyzői hivatalokéira, és különböző más hivatalokéira is. Példaként csak a kerületi tanácsok irattáraira hivatkozunk, amelyek egy kivételével (Neusterlitz) már mind el vannak látva megfelelő férőhelyekkel. Abban a befolyásban, amelyet levéltári szervek az irattárakra, és még tovább menve - jogszabályilag is alátámasztva - az irodákra gyakorolnak, - kormányzati és szervezeti berendezésünk egyik különös előnyét látjuk, mely az elkövetkező évek során igen Jótékonyan fogja éreztetni hatását mind a levéltári megőrzést érdemlő iratok biztonsága, mind kifogástalan rendjük kialakítása szempontjából. • Ami az üzemi levéltárák fejlődését illeti, megáljapitható, hogy az 4945 utáni viszonyokhoz képest a leggyorsabb ütemben levéttárügyi szervezetünk fájának e legújabb hajtásai fejlődtek, Szociaüsta társadalmi rendünk számára volt fenntartva az - a csakis ebben a rendszerben lehetséges, - feladat, hogy a gazdasági iratanyagot minden népi tulajdonban lévő üzem levéltárának megszervezésével törvényes utón állami védelem alá helyezze. Ez -- köztudomás szerint * -1950 áprilisában meg is történt Bár az üzemek vezetőinek egy része az üzemi levéltárak felállítására vonatkozó utasításoknak nyíltan ellenszegült, mégis el lehetett érni, hogy a népgazdasági levéltárak megszervezésének első szakaszát ma már lezártnak tekinthetjük. - azaz a gazdasági iratanyag 467