Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

biztonságba helyezésének ős a szabályszerű megőrzésének kérdése - lényegében vévé - meg van old^a. Az ü^zemi levéltárak. - melyek túlnyomó részben még csak irattárak, bár vannak már közöttük valóságos levéltárak is - ezzel nagyot léptek előre aíelé a cél felé. hogy a gazdaság és a tudomány számára kiértékelhetők legyenek. Fejlődésük további perspektíváit nem kívánom itt részíresebben fejtegetni, mert kongresszusunk éppen e kérdéő megtárgyalásának tág terel hagyott. Ha levéftárügyünk helyzetének igazgatási-szervezeti szempontból való áttekintése után az eredmények túlnyomó részben jóknak mondhatók, akkor ez mindenekelőtt azoknak a munkatársaknak az érdeme, akik személyes, sokszor áldozatos kiállással végezték a kerületekben - mint, az állami levéftár igazgatás meghosszabbított karjai - nem könnyű, operatív munkájukat Itt a kerületi tanácsok levéltári referenseire gondolok. 4954 elején megalakultak a tartományi Levéltári Igazgatóságok. Ezeket perspnaíunio formájában a tartományi főlevóltárak igazgatói vezették, akik mellé két-két élőadót osztottak be. Ezeket a tartományi Levéltári igazgatóságokat 4952-ben Levéltári Felügyelőségeknek keresztelték át Szervezet és íeladatkör azonban a régi maradt Amikor 4954 közpén a kerületi tanácsoknál belügyi osztályok alakultak, egy 4954 augusztusában kelt rendelettel a levéltári felügyelőségeket felosztották, s egyidejűleg a kerületi tanácsoknál levéltári ügyek számára előadói állást rendszeresítettek. Evvel a referens személyét illetőleg a hatáskör területi szempontból véve szűkebbé vált ugyan - a referensek száma40-ről45-ré emelkedett -„ de a feladatok is jobban és gyorsabban sokasodtak, mint bármikor előbb. Ha a referensek a sok személyi és rérőhelyproblémát gyorsabban oldották is meg, mint ahogyan az az elmúlt idő alatt lehetséges lett volna, azért - igazgatási-szerveseti téren * még mindig sok a tennivaló. Ilyen pl. ' 4. az állami levéltárak emiitett építkezési terveinek megvalósítása. Ehhez kb. 6 millió márka összegű beruházásokra van szükség. - de ejfcléntés keltéig e célra 2.5 millió márkát már fel is használtak. 2. Tovább kell siettetni a városi és körzeti levéltárak kiépítésének befejezését Evvel kapcsolatban az Állami Levéltár igazgatás, felismerte annak szükségességét, hoígy a körzeti tanács irattárát a körzeti levéltártól személyzet dolgában elválassza, ezért, hogy a körzeti levéltárosok, akik egyszersmind a körzet levéltári szakelőadói is, képesek legyenek a két munkaterület mindegyikén állandóan növekvő feladatok Jó megoldására. 3. Minden feltételét meg kell teremteni annak, hogy mind építéstechnikai, mind levéltártechnikai szempontoól Jó. ~ a legmodernebb eredmények színvonalán álló munkát lehessen végezni. Ez a vonatkozó nemzetközi szakirodalom állandó figyelését és a tapasztalatcsere ápolását teSzi szükségessé. Hölgyeim és Uraim ! Az általam vázéit rendszabályok döntően járultak hozzá ahhoz, hogy a levéltári megőrzést érdemlő iratanyag közSégi síkon 1949 végéig, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásáig, tartományi síkon pedig 1952 közepéig (a tartományi kormányok feloszlatásáig) biztonságba helyeztessék, s túlnyomó részben a városi, körzeti és állami levéltárakba kerüilön át Központi sikon a Német Központi Levéltár - férőhelyi okok miatt - az iramoknak csak 4945-ig termelt részét tudta átvenni. 468