Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

Az Állami Lévéltárigazgatásnak éppen ez utóbbffevéltárakról való gondoskodás köpezl egyik különleges feladatát. Ha e levéltárak nincsenek is az Állami. Levéltárigazgatásnak közvetlenül alárendelve, azért az a körzeti tanácsok levéltárügyi referátumai utfán ezeknek a levéltáraknak a rejlődésere is befolyást gyakorol, mégpedig igazgatási és szervezeti téren egyaránt. Erre vonatkozólag hadd mondjak el itt egyetsmást « különösen a városi levéltárakkal kapcsolatban. Az 4952. évi weimari kongresszuson a schwerini városi levéltáros, Leopoldi kartárs a maga •Városi levéltárak, várostörténet és helyi krónika* cimü referátumában többek között elmondotta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság városi joggal bíró, kereken 600 községe közül cáak mintegy 50-nek van kinevezett levéltárnoka. §zzel szemben ma minden nagyobb városnak, és a közepes népességű városok egy részének rs, - amennyiben elegendő mennyiségű levéltári iratanyaggal rendelkezik, -•* megvan a maga rendes levéltári hivatala, számszerint összesen 139> Ezekhez járulnak még "á mellékfoglalkozású, ilj. tiszteletbeli levéltárosok által vezetett levéltárak, kerek számban 460. • . i Az élmult 5 év alatt uj berendezést kapott több értékes városi levéltár, mint pl. Műntzer Tamás városának, Mühlhausennek levéltára vagy a régi Hansa-város, Greitswald levéltára. Mind a két esetben olyan levéltárról volt szó. amelynek iratanyaga még három évvel ezelőtt is padlástereken és pincehelyiségekben rendezetlenül és pusztulásnak kitéve, gondozatlanul hevert. Azoknak az igazgatási és szervezeti rendszabályoknak pozitív eredményeiről, melyek a városi levéltárak érdekében napvilágot láttak, az iratok használatával kapcsolatban is szó lesz még. A városi levéltárak teljes mértékben kielégítő fejlődése mellett azonban nem hunyhatunk szemet olyan tények előtt amelyek még panaszra adnak okot. s a városi levéltárak feladatának lebecsüléséről tanúskodnak. A régi Hansa-város, Vismar városi tanácsa pl. évek óta ismételt ígéretei ellenére még ma sem jutott el odáig, hogy levéltárának, amely a Hansa-kutatás szempontjából különösen fontos iratokat őriz, célszerű, s egy tudományos intézményhez méltó tárolóhelyet tudott volna biztosítani. »• , ' Néhány szót most a már emiitett körzeti levéltárakról, amelyek a törvényes rendelkezések szerint végállomásai az olyan városok és községek iratainak, melyek nem tartanak íenn saját levéltárakat. Ezek kiépítését az 1951. év elején rendelték el, és az erre vonatkozó rendel ke zé>seknek 1951-ig részben, - különösen Thürhigia területén - volt is eredményük, azután viszont rossz adminisztratív intézkedések következtében, - mint pl. az, mély a körzeti levéltáros teendőit a személyügyi előadó munkakörével kötötte össze, *s 1952 közepéig csaknem teljesen feledésbe mentek. Az Állami Levéttárigazgatásnak csak hosszas tárgyaiásol? után sikerült az illetékes helyeiket meggyőzni arról, hogy ezen az 1952-ben kialakult helyzeten változtatni kel. Ilyen módon azután a 217 városi és tartományi körzetben, amelyeket 1952 közepén a közigazgatási reform megalkotott, csak 1954 végén kezdődött meg az általános fejlesztés. Ma a körzeti levéltárak legnagyobb része el van látva nagyon szorgalmas és lelkesen dolgozó személyzettel. Férőhelyek tekintetében a körzeti levéltárak túlnyomó része aránylag rövid idő, két esztendő alatt odáig jutott hogy át tudja venni a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásáig termelt iratokat mindazoktól a községektől, amelyeknek saját levéltáruk nincsen. A statisztikai adatokból 1957. március 31-ére vonatkozóan a következő helyzetkép tűnik elő: A körzetekhez tartozó 9690.,város és község közül idáig 5322 város és község adta át iratanyagát a körzeti levéltáraknak, ami 59.1 2-nak felel meg. 685 városnak és községnek saját levéltára van. Tehát még 3683 község iratanyaga hiányzik a körzeti levéltárakból, az egésznek 40,9 Z-a., Részben már ezek az állagok is elő vannak készítve az átadásra. A tejesítés terén első hetyefllfk magdeburgi kerület áll 100 X-os teljesítménnyel, ami azt jelenti, hogy a tekintetbe Jövő 729 város és község mind beszolgáltatta a maga irattárát a körzeti levéltár aknák. Ezért a példás teljesítményért köszönetet mondunk a levéitárügyi előadónak ős a körzeti levéltárosoknak. ^Archivarbeit und Geschichtsfórschung. S.197. 466