Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Az OSZH hálózati szerveinek iratanyaga: rendezési és selejtezési javaslat / 428–436. o.

AZ OSZH HÁLÓZATI SZERVEINEK IRATANYAGA •—•"-~-II.I.I •« ni i ' »ii'i un j MII. , min.IIII.-J»I. ii i| )]l,i,,. n »» >HHH X (Rendezési és selejtezési javaslat.) Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (OSZH), illetve ennek jogelődje az Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH) íélévszázadot meghaladó időn át íontos szerepét töltött be a mezőgazdaság. 4948-tól kezdve pedig a~ földműves-, kisipari- és mezőgazdasági termelőszövetkezetek hitelellátása terén. Az 4898. évi XXIII. te. alapján létesült ÓKH. vidéki tagszövetlcezétei segítségével a *kisgazda társadalom* 401 étét és többtermelésének elősegítését kívánta megvalósítani. Önmagát a •földművelő nép önsegély mozgalma hivatott forrásának és erősségének* szerette nevezni. Valójában azonban a fogyasztási szövetkezetekhez hasonlóan, szerepe a rault század végén egyre erősödő agrárszocialista mozgalmak ellensúlyozása volt. Tagadhatatlan, hogy az OKH vidéki hitelszövetkezetéi hamarosan népszerűek léitek, esnek köszönheti a vidékr hálózat gyors kiépülését. Olyan rétegek számára biztosítottak bankszerű h& teleket és olyan Rétegek takarékoskodását segítették elő, melyek eddig bankokhoz nem juthattak el. A községi hitelszövetkezetek fő üzletága ugyan rövidlejáratú váltóhltelek folyósítása volt* í#rmészetesen kizárólag tagjai számára, állami megbízás alapján azonban hitelakciókat is bonyojltoítak le, Elemi károk által sújtott gazdáknak vetőmagvak beszerzésére vagy tenyészállatok vásárlására kölcsönöket közvetítettek. Több helyen földbérlő csoportokat is alakítottak. Szövetkezeti alapon tömöritették a kisbirtokosokat, bár a legtöbb esetben igen terhes Teltételek mellett juttatták földbérlethez azokat A községi hitelszövetkezetek tagsága zömmel kisbirtokosokból tevődött össze, a vezetést ennek ellenére csakhamar mindenütt a nagygazdák és egyéb elemek ragadták magukhoz.Az elharapódzott hiteluzsora leküzdésére alakult hitelszövetkezetek így váltak lassankint mindenütt a kizsákmányoló osztály eszközeivé. Közvetlenül a felszabadulás után a nemzeti bizottságok ós községi élőijáróságok nyíltan is kifejezést adtak nézetüknek, hogy a hitelszövetkezetek a múltban nem szolgálták a dolgozó parasztság érdekeit. A hitelszövetkezetek helyiségeit lefoglalták és nem engedték meg. hogy működésüket szerepük és feladatkörük Eíegváltoztatása nélkül kezdjék meg. Belügyminiszteri rendelkezésre (90.343/4945. IV, BM) volt szükség, hogy a hitelszövetkezetek most már a gazdasági ujjáépités szolgálatában munkájukat, megkezdhessék. A felszabadulás után végrehajtott földreform azonban nem szűntette meg egy csapásra a parasztságon belül az osztály ellentétéket, a további osztályrétegeződ ést A nagygazdák gazdasági ereje nem hanyatlott és befolyásukat a íöldraüvesszővetkezetek kivételével a fogyasztási és hitelszövetkezetekben továbbra is megtartották. A sok más ok melett ezért is kellett a szövetkezetek jogalapját módosítani Az 4947. évi XI. te, az uj szövetkezeti törvény, és a 8600/1947. Kom. számú rendelet, az OKH és OFI fúziója utján az OSZH megalakulása, az ^Isö lépések voltak a további szervezeti változások elérésére. A 6460/4948. és a 2290/4949. Korra, sz, rendeletek a községi hitelszövetkezetek legégetőbb kérdésének megoldását kísérelték meg. Az előbbi kimondta, hogy ha a hitelszövetkezetek mük^íési kerületébén a, lakosság többsége mezőgazdasági foglalkozású:, az igazgatóság és Iélügyelöbizottság kétharmadát a hitelszövetkéz etek dolgozó földműves tagjaiból kelj megválasztani. Az; utóbbi rendelet még tovább megy e téren, mikor a hitelszövetkezetek tagságát a kjzsákmányoló osztály képviselőitől megtisztította. Ilyen módon végre lehetővé vált, hogy a hitelszövetkezetek a rendelkezésükre álló pénzkeretet a dolgozó parasztság ellenőrzésé melett rendeltetésszerűen használhatták íeL Ugyanekkor azonban a nagyüzemű szövetkezeti gazdálkodás alapjainak megteremtésével, a hitelszövetkezetek profiUábah is szükségszerűen döntő változásnak kellett bekövetkezni. Az OSZHes vidéki hálózatának főfeladata most már a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezeteknek hitelellátása és pénzügyi elénőrzése lett* Csak másodrendű feladat a mezőgazdasági és kisipari kisárutermelők hitelellátása és takarékbetétek gyűjtése. A hitelszövetkezetek egyre inkább a szocialista szövetkezeti szektor bankjaivá váltak. Ezt a szektort látták el közép- és hosszúlejáratú, valamint íorgótöke hitelekkel. A földmüvesszövetkezetek, kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében a hitelnyújtás alapja a pénzügyi terv, az ellenőrzésé pedig az egyszámla volt. A tervezet nem hivatalos javaslat; vitaanyagként közöljük. (Szerk.) 428