Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Az OSZH hálózati szerveinek iratanyaga: rendezési és selejtezési javaslat / 428–436. o.

A hitelszövetkezetek által folyósított hitelekhez pedig a Nemzeti Bank bocsátotta rendelkezésre a szükséges pénzösszegeket. x Midőn a- leiadatkör megváltozott, át kellett alakítani a hitelszövetkezetek szervezeti Telepítését Is. A községi hitelszövetkezetek nagyrészére nem volt többé' szükség. Az első lépésnek tehát a racionalizálásnak kellett lenni. A 4330/1949. MT. sz. rendelet alapján a tagszövetkezetek jelentős része megszűnt, illetve beolvadt a legtöbb esetben a járási székhelyeken működő hitelszövetkezetekbe. Majd elsőrendű súlypontokat kellett kialakítani a vidéki hálózatban, így jöttek létre a megyei kirendeltségek. 1949. december 1-én a kaposvári, zalaegerszegi és szolnoki kirendeltségeket szervezték meg, majd a nyert tapasztalatok leihasználásával december végéig a többi 49 kirendeltséget is íelállitották. A megyei kirendeltségek működési területé kiterjedt körzetük valamennyi hitelszövetkezetére. Szervezetileg a következő osztályokra tagolódtak: 1. Megyei hitelügyi osztály. 2. Megyei ellenőrzési osztály, 3. Számfejtés, 4. Pénztár. ' 5. Könyvelés, 6. Levelezés ós 7. Iratkezelésre. Feladatuk a mezőgazdasági ós kisipari egyéni s szövetkezeti hitelek folyósítása, a körzetükbe tartozó hitelszövetkezetek felügyelete és irányítása, a szocialista szövetkezeti szektor pénzügyi ellenőrzése az igénybe vett hitelek rendeltetésszerű felhasználását illetőleg. A járási székhelyeken működő hitelszövetkezetek másodrendű hálózati szervek voltak. Az OSZII és a kirendeltségek által engedélyezett hitelek folyósítását és rend éltetés szerű felhasználásának elenőrzését végezték, A többi községi tagszövetkezet sorsa a fokozatos felszámolás, beolvasztás lett. Még a vidéki hálózat átszervezése sem volt véglegesnek tekinthető. A végcél már ekkor az volt, hogy az OSZH-ból Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank legyen. 1952. december 31-én történt meg az OSZH és vidéki hálózatának felszámolása s feladatkörének átruházása a Pénzintézeti Központra, a Magyar Nemzeü Bankra, valamint a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bankra. A vi

d é ki h i t el s z öyetkezeti hálózat iratanyaga Az OSZH központ iratanyagát a PK által visszatartott rész kivételével a Központi Gazdasági Levéltár, a községi, járási hitelszövetkezetek és a megyei kirendeltségek anyagát pedig az illetékes állami levéltárak vették át megőrzésre. A községi és járási hitelszövetkezetek átvett irat anyaga rendkívül töredékes, hiányos. Csaknem kizárólag közgyűlési, igazgatósági ülési jegyzőkönyvekből, főkönyvekből és segédkönyve Icből tevődik összes Az iratanyag jelentős részét 1950 elején az OSZH ellenőrzési főosztályának 10. számú körrendelete alapján kiselejtezték. Az említett körrendelet szerhit. ki kellett selejtezni mindazt az iratot, ^aminek az irattárból való kikerülése a hitelszövetkezet számára sem anyagi, sem erkölcsi hátrányt nem jelent, amire a hitelszövetkezetnek gondos mérlegelés után semmi szüksége nem iesz.» Az iratpusztitás mérvére fényt vethet az a rendelkezés, mely szerint a selejlpapir értékesítéséből befolyó összeg 2/3 része a selejtezést végző dolgozókat illette meg. A járási hitelszövetkezetek 1950-4952. évi Iratanyaga a LOK rendelkezése alapján a Magyar Nemzeti Bank városi, illetve járási fiókjainali az őrizetében maradt, hacsak az illetékes állami levéltárak valamelyike azt Öntevékenyen nem szállította be. 429