Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Komoróczy György: A tizedes (decimális) iktatási rendszer tapasztalatai Hajdú-Bihar megye államigazgatási szerveinél: közigazgatási számrendszer és csoportszámos iktatás, 1949–1956 / 359–397. o.

Rendszámnak taz egyes ügykörök megjelölésére szolgáló számokat* nevezte a szerző s a negyedik számjegy volt a speciálisa^ jellemző. |A rendszám egyetlen önálló közigazgatási ügyét vagy ügykört jelöl meg, egyuttai tartalmazza a közigazgatási fogalom tárgyának szabatod elnevezését is. A rendszámok közigazgatási alapügyek és ügykörök megjelölésére szolgálnak.* állapítja meg a szerző. Ezzel a megáljapaássál a közigazgatási számrendszer az iktatás irányát már eleve az igazgatási ágazat felé határozta meg s nem a tárgy kiemelése fejé. .pedig éppen a tárgy lenne a fontos az iktatásnál és a visszakére4ésnéj. Ebből a helytelen elvi kiindulásból következtek a hibák a gyakorlati munka során. Az egyik s talán legdöntőbb hibaforrás származott abból, hogy az iktatásnál nem vették figyelembe az íratok funkcióját PL*az iparról való lemondás egészen más jelentőséget ad az iratnak, mint az ipar gyakorlása. Kiért mindkettő más-más funkciót tartalmaz. Mégis : az ipari osztályon nemcsak Debrecenben,, hanem a megyében is, az ilyen Jellegű iratok Jó részét az illető iparág általános ügyeihez sorolták. Gyakran összekeverték az ügy típusát és az ügy tárgyi hovatartozását. Pl. a kalapipar megvonása nem a 9323 alá tartozik, hanem a 9117 alá. Az igazgatási szervezet fetisizálása okozta azt hogy a vármegyék, városok, községek közigazgatásáról szóló számrendbe illesztették és iktatták *a szakmai fordításoknál követendő eljárást*Ennek megfelelően Debrecen város elnöki Q>sz{álya (26H950, eln.) egy ilyen ügyiratot az 520o/2-fl950. sz. a. iktatott, holott az ügy. tárgya alapján, föitétienűl a népművelés körébe tartozott volna, tehát az l$0-as számrend alá. Ugyanebből a hibás számhasználatból következett hogy az SZTK munkavállaló^ értekezletének tárgyát mint ügyet szintén az $200/5/1950. alá iktatott Debrecen eln. osztálya, holott az inkább a 3200 alá tartozott Minthogy az ügyben az elnöki osztálynak kellett intézkednie, azt a számot használta íeL amellyel az elnöki osztály legtöbbét dolgozott s nem a tárgyszámot nem az ügyrendi számot , » Hasonló hibákba estek más osztályok is. Többek között az ipari osztály az ékszeripari jogosítvány megszüntetését a 9212/2^/1949. sz. a. iktatta, tehát az ékszeripar áltajános ügyei alatt, holott nyilvánvalóan az irat tárgyánál fpgva a 9417 alá tartozik. Vagy rosszul értelmezte a határterületeket s mert az útmutató nem a tárgyi elvből induJt ki, hanem az igazgatási elvbői, bármenynyire a tárgyi elvet hangsúlyozta is, az iktató; személye természetesen nem tudott az ügyek sokasága mellett helyesen tájékozódni Pl. a piaci árdrágítást nem kihágásnak fogta lel, ahogyan kellett volna tennie, hanem az tármegállapítás,, árszabási számára fenntartott csoportba iktatta az ügydarabot. Jóllehet •kereskedelmi kihágás* kül.pn ügyrendi számot alkot a 7107 alatt; ehelyett 10074 alatt iktatott Széleskörű szabadosság érvényesült a tárgyak értékelése körül. PL az Országos Tervhivatal 8945„ azaz ihuse|átási alatt iktatta azt az űgydarabet amely a debreceni volt Yidoni szalámigyár helyén •húsüzem létesítését* engedélyezte. Ezt az ügyszámot Debrecen ipari osztálya is átvette, holott mindkét hivatalnak föltétlenül a * gyárszervezési címszó alatt a 9755 számrendben kellett volna az ügyiratot elhelyeznie. Ebben az esetben már erősen érvényesült az iratok tárgyi értékelésének szubjektív eleme, holott a számrendszer éppen ezt kívánta kiküszöbölni. A szubjektív mozzanat Jutott kifejezésre akkor is, amikor 6363-444 Il/l949. sz. a. iktatta Debrecen város elnöki osztálya a kegyúri szolgáltatások kifizetését szabályozó miniszteri rendeletet holott a rendeletnek semmiféle pénzügyi vonatkozásai nem volt, hanem kizárólag az elnök, illetve polgármester politikai felelősségét húzta alá és az éberségre hivta feL Ezt az ügyet föltétlenül az 5200 alá kellett volna sorozni Maga a debreceni elnök; ügyosztály veti fet hogy az iktatás során nem használnak olyan rendszámot amely nincs benne az útmutatóként kiadott,tájékoztatás mutatói között S kétségtelen, hogy bár a közigazgatási számr*n.dszer «Útmutató Ha sok típusügyet felsorol, mégsem teljes még meg közelítőleg sem.í Ü004-4-1950 I.) Ez volt az oka annak, hogy különösen a személyzeti ügyeknél összekeveredtek a tárgy„ vagyis az alkalmazás jeliege, típusa, magával a szolgálati jogviszonynyai, az alkalmazás tényével, PL a Népjóléti Minisztérium a 3413/1/16/1950. YIL sz, a. iktatta be az önkormányzatok kórházainak létszámmegállapitására vonatkozó rendeletet Ugyanezt az ügydarabot Debrecen elnöki osztálya W>7/43/1950. L sz, a. iktatta, tehát a *városi alkalmazottak személyi és szolgálati ügyei* alatt, holott meg kellett vdina tartania a tárgyi elvre támaszkodó ikta375