Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Komoróczy György: A tizedes (decimális) iktatási rendszer tapasztalatai Hajdú-Bihar megye államigazgatási szerveinél: közigazgatási számrendszer és csoportszámos iktatás, 1949–1956 / 359–397. o.

tették az akkor bevezetett un. sorkönyveket. A polgári korszak a feudalizmussal szemben három, egymást ki nem záró és egymással együttesen használandó segédletet teremtett meg: a kőnyv­alaku iktatókönyvet, a szintén könyvformáju mutatót és a sorkönyvet amely az irattári elhelye­zés rendjét mutatja meg. Nem ennek a dolgozatnak feladata, hogy a polgári korszak iratkezelé­sének részleteivel foglalkozzék, csupán azt hangsúlyozza ki, hogy az iratkezelésnek ezt a mód­ját már a rejlett kapitalista államokban túlhaladottnak tartották. A szocialista Szovjetunió létezésé­nek kezdetétől fogva elhagyta a sorszámos iktatót, főként a nagyobb ügyforgalrau hivatalok ügy­kezelésében, mig a kisebb hivatalokban részben megtartotta, részben pedig kombinaüve használta mindkét iktatási módot: a kartoníktatást éppenugy, mint a könyviktatást. A polgári kor sajátságá­hoz tartozott, hogy «az irattárak iratkezelési rendszerük kialakítása tekintetében nem tartottak lé­pést az iratanyag egyre növekvő mennyiségével... s (ezért) az iratanyag csak viszonylag nagy számú segédlet alkalmazásával volt hozzáférhető*, jellemezte a helyzetet találóan Borsa. £ szám soros iktatás nehézségei vezették rá az iratkezelés elméleti alapjaival foglalkozó kutatókat a decimális, tehát a számokkai kifejezett tárgyi megkülönböztetésen alapuló ikta­tási rendszerre. A decimális rendszer Amerikából indult ki Lényegébon Molvil Dew e y-től származik^ aki e rendszer alapját 1873-ban vetette meg s eredményeit -1876-ban publikálta. 1896-ben a tizes szám­rendszer Európában is feltűnt a először Bruxellesben alkalmazták. II. La Fontaine és P. Ötlet já­rultak hozzá népszerűségéhez. Mindjárt meg kell Jegyeznünk, hogy a decimális rendszer ere­detileg nem az iratok iktatásának módszerét kívánta megváltoztatni, hanem kizárólag a könyvtárak használatára készült s a könyvek beosztásánál Jól áttekinthető rendet alakított ki. Előnye, hogy ki­használja a könyvben rejlő állandó tárgyi-tartalmi elemeket s azokra épiti rel a beosztást. A köny­vek cimei állandóak, helyrendjüket nem változtatja meg sem terjedelmük sem a kiadóvállalat jel­lege, neve vagy az őket létrehozó egyén, illetve munkaszervezet A könyvek helyrendjét kizáró­lag a bennük rejlő tartalom, tárgy befolyásolja. Éppen esé,rt: a könyvtári használatban a decimális rendszer a gyakorlati munkát megkönnyítette, fokozta a könyvek áttekinthetőségét, tárgyi csoporto­sítását Viszont az iratkezelésnél más a helyzet mert az iratokat létrehozó szerv jellege, a nép­gazdaság szervezetében elfoglalt helyzete, az irat funkciója, majd tárgya s nem utolsó sorban tartalma befolyásolják az iratok részére biztosított számok alkalmazását. S ez a nagy különbség teszi illuzóriussá azt a törekvést, hogy a könyvtári gyakorlatot teljes egészében alkalmazzuk az iratkezelésre. A könyvtárihoz hasonlóan az irattári tizedes rendszernek is az a lényege, hogy iaz illető iratképző szerv tevékenységét számba vévé tervei készítenek, amely az ügyeket tiszta tárgyi ala­pon 10 fő kategóriára, ezeket ismét 10-40 kisebb kategóriára bontja,* A decimális rendszernek iratkezelésre való alkalmazását p. Ötlet fejtette ki, akinek a véleménye az volt hogy a tizes számrendszeren belül megállapított..fix számok az iratok iktatá­sánál «a szükségletnek megfelelően kisajátított keret számára* eszközt biztosítanak. Elméleté­ben abból indult ki, hogy ta könyv és iratanyag között csupán alárendelt jettegü formai különb­ség van s ennek következtében a könyvtárak számára elfogadott tizedes szakrendszer az irat­tárak osztályozásánál is Joggal alkalmazható. Ennek az elméletnek okfejtései alapján a deci­mális rendszert először a ^Holland városok Szöveggé* vezette be 1923 táján, s azzal egy­idejűleg, bizonyos módosított Tormában, a Szovjetunióban is alkalmazni kezdték. A decimális rendszer irattipusokat alakit ki. A"' csoportszámos iktatás lényege az volna, hogy azonos irattipusokat hozzunk létre Hintve az azonos irattipuspknak megfelelően azonos számokkal gazdálkodjunk. Felbecsülhetetlen előnye, hogy az irattározást megelőző munkafolyamatoknál, tehát az iktatásnál is a tárgyi elvet, helyezi előtérbe. Első feltünósétől kezdve kísérlet volt arra, hogy az iratcsomók az irat (ügydarab) létrejöttének pillanatától kezdve* tárgyi alapon kezeltessenek. Ezt a jelentőségét felismerve foglalkoztak már a polgári korszakban nálunk is a tizedes szakrend­szer alkalmazásának gondolatéval s Gárdonyi szerint tegyetlen modern levéltár sem zár­kózhatik el» alkalmazása elől. Viszont Gárdonyi és mások is akkor tévednek, amikor a le­véltárban lévő anyagot is a tizedes számrendszernek megfelelően kívánják átszervezni, 362

Next

/
Thumbnails
Contents