Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Bakács István: A személyi levéltárak rendezésének kérdése / 24–28. o.

ban a többi családtagokra vonatkozó iratok is vannak s ezeket az egyes személyi levéltárakból ki kell emelnünk, amiként ez az Imre család levéltárában őrzött nemzedékrendi táblák és család történeti feljegyzések esetében is történt De természetes az is, hogy a családi levéltáraknál (azaz több személy levéltárát magában foglaló levéltáraknál) az egyes családtagok egymásközti kapcso latairól tájékoztalást kell nyújtani. Nézetünk szerint erre szolgál egyrészt a repertórium bevezetésében foglalt családtörténet (igy jártunk el Festetics Györgynek Benda és Németh által hiányolt életrajzi adataival a Festetics család repertóriumának 5. lapján) másrészt pedig a repertóriumhoz csatolt leszármazási táblázat Nyilvánvaló tehát hogy a családi levéltárakat a családtagok foglalkozásai szerint egymástól megkülönböztetni nem lehet s nem is szabad Festetics Pálnak, a mauyar kamara alelnökének, vagy Porzsolt Kálmánnak személyi levéltárai mint levéltárak csak annyiban különböznek egymástól, hogy a bennük levő iratanyag Festetics közhivatal;, illetőleg Porzsolt publicisztikát népszínházi igazgatói működésére vonatkozik. Az, hogy Festetics Pál emellett nagybirtokos volt az legfeljebb világnézetét befolyásolta., de iratainak létrejöttét nem - hiszen a birtokkal kapcsolatos iratok saámadások kiílön csoportosítottak, -> de ugy hisszük., hogy Festetics Pál levéltárának a Festetics család levél tára repertóriumában közzétett jegyzéke jól illusztrálja a nagybirtokos ^értelmiségi* levéltárának rendezési módját A birtokkal kapcsolatban keletkezett iratoknál a proveniencia a mezőgazdasági üzem irattermelő tevékenysége révén állapitható meg, Éz természetszerűleg a birtok nagyságának megfele Iően lehet kisebb vagy nagyobb s igy több vagy kevesebb irat jött létre, azonban maguknak az ira toknak létrejötte szükségképi. Természetesen ott ahol a nagybirtok kiterjedettsége igazgatási apparátus létesítését tette szükségessé (miként ez az Esterházy Festetics, Károly, stb. családoknál történt) ez az igazgatás éppoly irattermeié, mi.it bármely más üzem, vállalat hivatalszerv s igy nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy az iratanyag szervesen jött létre s az irattározás, rendezés a hivatalszervek levéltáraival azonos módon történik, •• Más kérdés ismét az. hogy ajánlott sémánkban a birtokigazgatási és a birtokgazdálkodás! iratcsoportok között olyanokat is felsorolunk., amelyek bizonyos, a család egyetemét illető jogi aktusokat rögzítenek (igy főként a jobbágyok szolgáltatásaira vonatkozó iratok: urbáriumok, úrbéri egyességek stb.) Ám nem szabad elfelejtenünk, hogy itt szempontként a fentebb említett harmadik alapelv szerepelt •• miként biztosithatjuk az irat hozzáférhetőségét a kutatás számára a legjobban. Véleményünk szerint ugyanis a társadalom fejlődését nem *a» jobbágykötelezettségek alakulásán hanem egy falu jobbágysága életkörülményeinek változásán keresztül figyelhetjük meg - s ezért a cél az, hogy az egy-egy községre vonatkozó iratokat a kutató együtt találja. A birtokkal kapcsolatban létrejött irabknak a feudalizmus korában van egy sajátos tulajdonságuk is- a birtoktól - amelyre vonatkoznak -> nem szakithatók el, azzal öröklődnek ill. a birtokkal együtt a birtokra vonatkozó iratokat is átruházzák, (így pl. a Uersei Pethő család birtokaival együtt a vonatkozó iratanyag is a Festetics család birtokába került ) l'ermészetszerüleg az igy átruházott iratanyag hozza azután létre az összetett levéltárat amely magától értődőén házasság révén is létrejöhet (Vö, ugyancsak a Festetics család .levéltáránál a Saller család levéltárát) A Levéltári Közleményekben megjelent tanulmányunkban eléggé hangsúlyoztuk: a sémák csak irányvonalat jelölnek s nem minden módon kitöltendő rubrikákat Ez. s csakis ez az alapelv lehet az, amely megkülönbözteti a különböző családi levéltárakat egymástól: a bennük foglalt iratok tar talma s mennyisége a döntő, s nem pedig az. hogy az egyes családtagok milyen foglalkozásúak voltak. Nyilvánvaló., hogy egy .közpályán nem működött családtagokból Összetevődő család levéltáránál a ihivatali működéssel összefüggő iratok* csoportja hiányozni fog, viszont másutt- a család egyetemét illető iratok főcsoportja fog néhány iratra összezsugorodni ismét másutt a birtokgazdát kodással összefüggő iratanyag fog csak néhány darabból állani Benda Kálmán és Németh Balázs a személyi levéltárak rendezésére adott irányvonalamat nem fogadva el, másik «sémát» ajánl: a kettő között azonban mélyreható különbséget nem látok, különös képpen nem az általuk bemutatott levéltárak felépítése alapján. Az, hogy a <személyes iratok* íőcso portjába a személyi okmányokkal egyenragnu alcsoportokba sorolják a számlákat és a pereket — ame 26