Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Lakatos Ernő: A Német Központi Levéltár / 296–298. o.

és irányítja^ De az állami levéltárak is együttműködnek velük főleg a selejtezések esetén, A kü lön osztályok közül emlitésre méltó a térképtár kb, 25 000 térképpel és a hivatalos nyomtatványok osztálya. Külön intézmény az Állami Filmlevéltár (4955. október vén alapították) és a kortörténeti intézet tDeutsches Institut für Zeitgeschichte* (Alapítási év. 1946.) Az egyes állagok az 1. osztályon az állagjegyzék sorrendjében kerültek felállításra* ámen » nyiben az állag később kiegészül, az utóbb jött részeicet a beérkezés sorrendjében helyezik el Az állagok a centerimális rendszer alapján számot kapnak. Az állagok rendjére vonatkozólag a rendezési és jelzetelési elveket még 1954-ben rögzítették. Az állagok belső rendjét illetően ar* gisztratura elvet alkalmazzák. A régi rendet, ahol csak lehet megtartják. A szabad proveniencia elv megvalósítására sem idejük, sem alkalmuk nem volt Különös gondot fordítanak a mutatók készítésére. A hatalmas irattömeg levéltári feldolgozását a tudományos levéltárosok nem tudták egyedül elvégezni és ezért nagyobb súlyt helyeztek a középfokú személyzet kiképzésére. Az első k serietek után két éves tanfolyamot szerveztek, amelyei államvizsgával zárnak le. A Német Központi Levéltárnak négy évfolyama volt 20 résztvevővel, részben az eddigi alkalmazottak, részben érettségizettek köréből. Az lállamilag vizsgázott levéltárosok* (d954 ig *Diplomarchivare» azóta tStaaílich ge prüfter Archivare*) nélkülözhetetlen segítségei a tudományos levéltárosnak. Segítségükkel sokkal rövidebb idő alatt oldották meg rendezési problémáikat Az akták szálltását a raktári személyzet rendezését jelölését és számbavételét a középfokú személyzet (az államvizsgás levéltárosok), a mutatökönyvek, repertóriumok (Findbücher) készítését (ennek regeszta jellege van) pedig a tudományos levéltárosok végzik a középfokuak részvételévet A középfokú levéltári személyzet ma-, színvonala lehetővé teszi azt hogy egyszerűbb, részben selejtezési munkálatokba és regiszterek készítésébe is bevonhatók. Nem egy esetben limbusanyag rendezését is rájuk bízzák. Ily feüőíelek mellett a tudományos levéltárosokat tehermentesítették és több idejük marad tudományos feladataik teljesítésére. A Német Központi Levéltár 47 dolgozója közül 14 a tudományos, 21 az államvizsgás levéltáros (középfokú szak) • a segéd- és raktári személyzet 15 főből ált A tudományos levéltárosok számát ők is keveslik. A személyzet is, ugy mint az anyag is négy osztályba van sorolva. Az egyes osztályok referátumokra oszlanak, ezek meg tárgyi csoportokra, az egyes tárgyi csu portok gondozását középfokú levéltárosokra bizzák. A túlságos specializálódás ellen ugy küzdt? nek, hogy az egyes dolgozókat más referátumok lelügyeletével is megbízzák. A referensek heti az osztályok havi munkamegbeszélései biztosítják azt hogy az egyes dolgozók is áttekinthessék a levéltári munkaterületet és a terveket a plénumban is megtárgyalják. A kutatómunka csak az utóbbi években lendült let i9ö5= ben közel 300 kutató 3100 munka napon át dolgozott A potsdami szakkönyvtár 60 000, a merseburgi 24 000 kötettel rendelkezik. A levéltárnak külön könyvkötő műhelye is van. A restaurálásnak és. konzerválásnak különösen a wei mari Landeshauptarchivban vannak nagy hagyományai. Külön fényképosztályt csak 1953 ban szer veztek. Mikrofilm felvételeik száma 1955-ben 7400 volt és 32 000 db volt a íotókópia. A levéltárak legfőbb feladatát a forrásanyag feltárásában és kutatásra való előkészítésében látják. *Das Quellenmaterial in erschliessen und bereítzustellenn így saját egyéni tudományos munkáikra eddig kevés idejük maradt bár a tudományos publikációkat a levéltárak legnemesebb feladatának tartják. Legközelebb a Német Központi Levéltár állagainak útmutatóját adják ki 2 kötetben, - céljuk tájékoztatás az állagok tartalmáról és terjedelméről. Tervezik továbbá a fontosabb állagok leltárai nak kiadását is. Jelenleg Merseburgban a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium Állagának elemzését és áttekintését (talán helyesebben ismertetését) végzik azzal a céllat hogy a technikai gaz daság- és társadalomtörténet forrásanyagát a kutatás számára feltárják. Távolabbi perspektívákon forráskiadványokat és fakszimile kiadványokat terveznek főleg oktatási és kiállítási céllal Tervsze rüen foglalkoznak levéltártudomány, közigazgaíástörténet és segédtudományok müvelésévet Közvet len céljuk, hogy 1960-ig a rendezési munkálatokat elvégezzék és lezárják és a tudományos appa rátust erősítsék. * Lakatos Ernő 298