Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A levéltárak Svédországban / 289–296. o.

mint pl. Álmquist fentemiitett tanulmányát a helyi igazgatásról,, vagy S. Bergh tanulmányát a Nemzeti Levéltár történetéről,. Vannak olyan kiadványok is, melyek ugyan a Nemzeti Levéltár anyagának felhasználásával készülnek, de nem a Levéltár szerkesztésében. Ilyen pL «Axel Oxenstierna levelezése és iratai*. A N e m z e ti Levéltár szervezete és elhelyezése . A fennálló törvények érteimébon a svéd közlevéltárak a közönség rendelkezésére állnak. Ez alól csak néhány fontosabb sorozat jelent kivételt melyek meghatározott évkorig kutathatók. Ezek közé tartoznak a külügyeket, az állam biztonságát és gazdasági jólétét valamint magánszemélyek életét és pénzügyeit értintő iratok. Ha magánszemélyek adják le levéltárukat a Nemzeti Levéltárnak, meghatározzák azokat a feltételeket melyek között az anyagban kutatómunka végezhető* Ezeket a feltételeket a kutatóknak be kell tartaniok. A kutatók egyaránt lehetnek hivatalos szervek és magánszemélyek is. A Nemzeti Levéltár gyűjteményei Stockholmban a következő épületekben vannak elhelyezve : Nemzeti Levéltár főépülete (Arkivgatan 3. és Birgkr Jarlstorg 4J Kamarai Levéltár épülete (Birger Jarlstorg 13.) Östermalm részleg épülete (üstermalmsgaten 26.)j Ezen kivül a levéltárnak kilenc kisebb levéltára v^.n a város különböző részeiben. A három központi épület általában délelőtt 10-től délután 5"ig van nyitva. (Nyáron 9-4-lg) A főépület ezenkívül a hét bizonyos estéin 7-9-ig is nyitva van. Külső kutatóknak kutatási engedélyt kell kérniök, amit rendszerint késedelem nélkül meg is kapnak. A Nemzeti Levéltárnak két főfeladata van, az iratbk elhelyezése és a kutató munka biztosítása. Ezt a két funkciót az «Első Hivat ah igazgatásával látja el. Az «Első Hivatal* a Nem zeti Levéltár iratanyagának fent ismertetett tagozódása alapján öt osztályra oszlik, mindegyik élén egy—egy főlevéltárossal (förste arkivárie), akihez néhány levéltáros van beosztva. Az *Elsö Hivatal* élén ügyvivő-igazgató áll. A iMá'sodik Hivatal*, amelyet ugyancsák ügyvivönigazgató vezet, igazgatja a vidék? levéltárakat. . Feladata a központi hatóságok, illetve helyi szerveik, valamint a vidéki polgáriéi házi igazgatás levéltári kérdéseivel való foglalkozás, A Második Hivatal* értékes jegyzékeket tartalmaz azokról az iratokról, melyek a Nemzeti Levéltáron dvül'találhatók. A iMásodik Hivatal* ügyvivő- igazgatóját egy főlevéltáros és egy levéltáros segíti munkájában. A régebben kialakult svéd tradícióknak megfelelően ja Nemzeti Levéltár élén igazgató és a két ügyvivő-igazgató áll. Az ügyvivő igazgatók tanácsadó és véleményező szerepet töltenek be* A Nemzeti Levéltár jelenlegi szervezete 1920-ban alakult ki. A Nemzeti Levéltár ós a vidéki levéltárak tisztviselőinek bölcsész, vagy jogi egyetemi fokozatot kell megszereznie k, melyben a történelemnek mindenképpen szerepelnie kell. A történelmen kivül az alábbi tudománj'ágak közül kettőből szintén egyetemi fokozatot kell szeresni: irodalomtörténet, közjog, földrajz, gazdaságtörténet, latin, német vagy angol, a skandináv, román, szláv nyelvek közül egy és a finn-ugor nyélvek. Ezek közül bármelyiket lehet politikai gazdaságtannal vagy statisztikával párosítani. A Nemzeti Levéltár férőhely szempontjából nincs jó helyzetben, állandó elhelyezési problémákkal küzd. Néhány évben pL nem iudta átvenni a minisztérium anyagát A kérdést csak uj épület emelésével lehetne megoldani, A helykérdés megoldásával egy Királyi Bizottság foglalkozik jelenleg, elsősorban a központi hatóságok iratselejtezésével kapcsolatban. Ez a bizottság már számos javaslatot tett, melyek meg is valósultak, Az ír átselejtezés, amely a helynye293