Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A levéltárak Svédországban / 289–296. o.

rés mellett kutatási szempontokra is figyelemmel kell hogy legyen, napjainkban a svéd levél tárügy legnagyobb problémája. Egyformán fontos a Nemzeti Levéltár és a vidéki levéltárak számára. A N e m z e ti Lev _é 11 á r története A svéd levéltárak első nagy szervezője Gusztáv Adolf hires kancellárja. 4* é] . Oxenstierna volt, aki a Kancellária mellett más kérdésekkel is foglalkozott Oxenstierna készített egy Szabályzatot az Államtanács számára, amely a * Királyi levéltáros* számára is tártai maz utasításokat és amely a Levéltár működésének alapja lett, (1618) A Nemzeti Levéltár első vezetője Peder Mausson Utter volt, aki «a levéltári titkár* cimet viselte. Ebben az időben jelentős jegysékelési munka folyt a királyi palotában elhelyezett Levéltárban. 1697- ben nagy tűzvész pusztított a Levéltár anyagában, amely .aközépkori részben katasztrofális károkat okozott A tűz után a Nemzeti Levéltár külön épületet kapott az uj királyi palotán belüL Mikor ez az épület kicsi lett a Stenbock-palotán belül ujabb épület készült, mely '1891-ben fejeződött be és ma is a Nemzeü Levéltár főépületéül szolgát A tűzvész után a Nemzeti Levéltár történetében visszaesés kpvetkezett be, mely csak 1837ben szűnt meg, amikor Haus Járta kiváló államférfi lett az igazgató, Munkálkodása alatt a Nemzeti Levéltár sikeresen oldotta meg igazgatási és tudományos feladatait A Nemzeü Levéltár modernizálódását és a levéltárügy közp mtositását Emil Hildebrand végezte el, aki 1901- ben lett levéltári igazgató, Az ö örökségébe lépett Sam, Clason (1916-25), Helge Almuist (1926-4944-ig) és Bertil Boethius (1944* 1950-ig h 11^ T e r ü 1 e t i__L_e v_é] t á£juk Hasonlóan a Nemzeti Levéltárhoz, amely a központi igazgatással párhuzamosan működik, a vidéki levéltárak a helyi igazgatással parallel működnek. A Levéltárak 100 év eltelte után veszik át az iratokat a helyi hatóságoktól és a nekik alárendelt szervektöt A helyi bt róságok, városok és egyházi szervek ugyancsak a levéltárakban helyezik el 100 évnél régebbi irataikat. A területi levéltárakat számos kutató koreste fel az elmúlt években elsősorban genealógiai és helytörténeti kutatás céljából A kutatók száma évről-évre növekszik. Mig 1920-ban a terüleü levéltárakat 6300 kutató látogatta meg, addig 1950-ben 23 300 látogatójuk volt, ami még a Nemzeü Levéltár évi látogatottságát (20 000 kutató) is felülmúlja. Öt kerületi tevéitár van, egyenként8000 pok~méter iratanyag van, Az öt kerületi levéltár a következő ; 1, Lund egyetemi városban elhelyezett levéltár, amely DétSvédország .anyagát gyűjti (Skane Halland, Blekinge) 1903-ban alakult 2. Uppsala levéltára ugyanabból az évből való Stockholm, Uppsala- Södermanland, Örebro. Vastmanland és Kopparberg kerületek anyagát tartalmazza Égy régi kastélyban van elhelyezve. 3* A Vadstenai Levéltár 1899'ben alakult Egy XV It századi kastélyban székeiét; Ostergöfland, Kalmár, Jönköping és Kroneoborg megyék anyagát gyűjti 4, A Got,henburgi Levéltár (alakult 19H,) gyűjtő területe Gothengorg, Bohu*. Ska raborg, Alsborg és Varmland megyékre terjed ki, 5» A kerületi levéltárak közül legkésőbb (1937 ben) alakult a Haírnösandi (Észak-Svédország), 294