Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A levéltárak Svédországban / 289–296. o.
terjesztette a központi igazgatást Az 1634. évi alkotmány alapján a Királyi Kancelláriát újra szer vezték és ebben a formájában maradt meg 1809-ig „ amikor az uj alkotmány uj íormát adott neki 1840-ben osztályokra bontották fel. A svéd történelem folyamán a Királyi Kancellária'volt az állam esze és legfőbb ereje szá zadokon keresztül, égisze alatt gyarapodott a levéltár központi része, feljegyzései közül került ki a Nemzeti Levéltár anyagának nagyobb része, A Nemzeti Levéltár anyagát öt otsztályra lehet felosztani. Az ?gyes osztályokba tartozó levéltárak jegyzéke már a kutatók rendelkezésére áll, de részletes kézikönyv még nincs róluk. A kézikönyv összeállítása most van folyamatban 'U Az első osztály a Királyi Kancellária anyagának egy részét foglalja magában. Ezen az osztályon különös figyelmet érdemelnek azok a nemzeti jegyzőkönyvek, melyek I. Gusztávval kezdődnek és megszakítás nélkül haladnak azon a korszakon is keresztül, mikor a Királyi Kan cellária még osztatlan volt. Attól az időtől kezdve, mikor a Kancelláriát osztályokra bontották a jegy zőkönyvek is e szerint tagozódnak. A jegyzőkönyvek a központi kormányzat és a király által különböző tárgyban kiadott iratok másolatát tartalmazzák. Természetesen a legfőbb udvari szervek felosztása (Á 11 a m t a n á c s, mint birói testület később a Királyi Legfelsőbb Biróság) maga után vonta a jegyzőkönyvezés felosztását is a XVIX szá zad végétől kezdve. Megközelítőleg 1720- tói á jegyzőkönyvek a különböző központi szervek hatás körének megfelelően készültek. Az 1840=es reform után, mikor a kancellária osztályokra bomlott levéltára is aszerint osztódott fel. Az első osztályhoz tartoznak az Államtanács jegyzőkönyvei is, melyek a XVJL századtól tartalmaznak bejegyzéseket. Ezen az osztályon m agán személyek iratai is vannak, különbjirzö sorozatokban (biographica*. «topographiea») rendezve. A királyi udvar iratai is ezek között találhatók meg. A Királyi bizottságok iratai « melyek a svéd igazgatás különös jellegzetességei •is ezen az osztályon kaptak helyet Az első osztály iratainak ez a sokfélesége elképzelhetetlenül gazdag lehetőséget biztosit a társadalom- és gazdaságtörténeti kutatás számára. 2. A második osztály mindenekelőtt a Királyi Kancellária többi iratait őrzi, az úgynevezett alkotmányos okmányokat (statsrattsliga urkunder), köztük az 1809. évi Alkotmányt, amely azóta is érvényben van. Az osztály jelentős részét képezik azok az iratok, melyeket külföldről szerzett meg kutatás céljára a Nemzeti Levéltár, és melyek a Svéd Állam külügyeire vonatkoznak (a Külügymi nisztérium elődjének és a külíöldi svéd követségeknek az anyaga) A korábbi időszakból (1813-ig) származó diplomáciai vonatkozású iratok egységes *Diplomatic&» elnevezésű sorozatban 1813 után pedig különböző országok szerint elrendezett sorozatban vannak elhelyezve.) («Anglica*, • Gallíca 4 , <Brandenburgico- Borussica» r «Musscovitica» stb.) Ez az értékes sorozat foglalja magába a kü lönböző fővárosokban lévő svéd diplomaták jelentéseit, amely különösen sok kutatót vonz még idegen országokból is. (Amerikai Egyesült Államok, Németország) A Külügyminisztérium (Utrikesdepartementet) utolsó ötven évi anyaga a minisztérium saját épületében van, saját levéltárosa kezelésében, Kutatásához külön engedély szükséges. A különböző szerződések gyűjteménye a svéd külügyi kapcsolatok kutatásának komoly bázisát jelenti. Köztük több igen nagyértékü okmány is található., mint például a Vestphaliai Szerződés (1648). Ezeket külön speciális szekrényekben őrzik. 1952-ig számos olyan szerződés is volt köztük, melyek még a Svéd-Norvég Unió idejéből származtak és melyek Norvégiára vonat koztak. Ezeket a Norvég Nemzeti Levéltárnak adták át 3, A harmadik osztály a svéd királyok és a királyi család levél tárait őrzi, III. Gusztáv és a B.ernadotte család kivételével. A Stegeborg gyűjtemény 290
