Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A levéltárak Svédországban / 289–296. o.

a Pfalz dinasztia iratait tartalmazza. Köztük legjelentősebb X. károly levéltára, mely még trónralépése előtti időből való. (4654) Az Országgyűlés (Riksdag) anyaga, - a Nemesi levéltár kivételével, melyet a Főrendiház őriz - szintén ezen az osztályon található. 4865-ig az Országgyűlésen négy rend volt; nemesség, főpapság, polgárság és parasztság. A rendek egyes bizottságainak iratai az országgyűlés anyagához tartoznak. Az Országgyűlés levéltára 4865 után is folytatódik, amikor a választási röform megvalósult és a négy rend két házra oszlott A Nemzeti Levéltár újkori anyagának legjellegzetesebb és legtöbbet használt része a harmadik osztályon elhelyezett magánlevéltárak. Ezek közé számítjuk a fentemiitett Stegebor-ggyűjteményt Axel Oxenstiema (4583-4654) Gusztáv Adolf tanácsosa, és több más vezető államférfi levéltárát. A gyűjtemények egyrésze vásárlás utján került a Nemzeti Levéltárba. (Axel Oxenstierna levéltárát 4848-ban vette meg a svéd állam.) Ezeken kivül is számos történeti értékű magánlevéltár van a Nemzeti Levéltárnak ezen az osztályán. (XI. Károly Kancelláriájának levéltára, Skokloster és Rydboholm-gyűjtemény) Ezek között számos nagyértékü kézirat is íekszik. Az utóbbi időkben több neves politikai személy engedte át a Nemzeti Levéltárnak magánlevéltárát. (Louis de Geer, E, G. Boström, Arvid Lindman). 4. Á Nemzeti Levéltár nagyrészét a XX. század elejétől a Központi Minisztériumok anyaga teszi, melyek a Királyi Kancelláriától függetlenül működtek. A központi igazgatás ezeken a minisztériumokon és a nekik alárendelt igazgatóságokon keresztül érvényesült. Ez azonban nem valódi svéd intézmény. A XVIL századtól kezdve Svédországban a központi igazgatás területén két különböző elem érvényesült: a) a király Kancellárjaival (Kungl. Maj: ts Kansli, vagyis kir. Kancellária) ós b) néhány elkülönült hatóság, vagy államhivatal, élén egy-egy magasrangu tisztviselővel, az igazgatóval. Ezek a hatóságok a kir. Kancellária osztályaitól függetlenül működtek. Ezeknek a régebbi központi szerveknek az anyaga jelenti a Nemzeti Levéltár negyedik osztályát Itt találjuk meg az Államkincstár levéltárát, mely egyik legfontosabb anyag a központi szervek levéltárai között Az Államkincstár 1680-ban jelenik meg először, mint a Kamarai Kollégiumtól elkülönült hivatal. A negyedik osztályon őrzik a Kereskedelmi és Ipari Koi 1 é g i u m iratait is, 4654-től, alapításától kezdve. Ide tartozik az 4637. évtől a Bányaügyi Kollégium, melyet 4857-ben a Kereskedelmi és Ipari Kollégiummal olvasztottak össze. Fontos feljegyzéseket tartalmaz a svéd bányászattörténetével kapcsolatban, ami Svédországban alapvető iparág. A negyedik osztály tartalmazza a Legfelsőbb Bíróság anyagát, amely a régebbi időben az uralkodó után a legmagasabb birói fórum volt. Ezt a bíróságot 4644-ben állították fel. Levéltára az alacsonyabb bíróságok által felülvizsgálatra felterjesztett bírósági könyvek másolata! is őrzi. Az 4737-4946 közti évekből több nemesi család birtokainak jegyzékét is megtalálhatjuk köztük. A központi hatóságok azonban nem minden anyagukat adták át a Nemzeti Levéltárnak, ha nem egyrészét a maguk számára visszatartották. 5. Legkésőbb (1922.) került be a Nemzeti Levéltárba a jelenleg ö t ö d i k osztályt képező Kamarai Levéltár, amely a Kamarai Kollégium Levéltárának "korábbi részét jelenti, A legrégibb időkben csak a Kir. Kancellária kebelén belül működött I. Gusztáv király szervezte újjá azzal a céllal, hogy a könyvek és elszámolások megbízható ellenőrzését lehetővé tegye. Természetesen ez akkor még nagyon kezdetleges íormák között volt megvalósítható. A központi igazgatásnak 4634-ben végrehajtott átszervezése a Kamarát sem hagyta é Hinteti énül, mig 4700-ban pénztári és elszámolási teendőkre külön központi hatóságot létesítettek. A Kamarai Levéltár régebbi anyaga már teljes egészében a Nemzeti Levéltárba került ujabb részét az illetékes központi hatósáa; őrzi, A Kamarai Levéltár értékes adatokat szolgáltat Svédország igazgatás- és gazdaságtörténetéve! kapcsolatban nemcsak a központi kormányszervekre, hanem a helyi hatóságokra vonatkozóan l/s . 291 \