Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Hadnagy Albert: Az adózási iratok selejtezése / 274–277. o.

azt, hogy a többnyire hadigazdálkodási kategóriákban gondolkodó közigazgatási hatóságok által igen nagy súllyal képviselt Követeléseknek a levéltárosok minden ellenkezés nélkül eleget tegyenek, A levéltárosok lelkiismeretének meg kellett szólalnia, annak érdekéber hogy tett intézkedései miatt az utókor ne illethesse szemrehányásokkal, A tudományok elmélete az ilyen állásfoglaláshoz ele gendő segitségeTnyújtott számukra. Nem vitás az, hogy a pénzügyi hatóságok általános és különleges igazgatási iratainak a se­lejtezése minden különösebb nehézség nélkül végrehajtható volt mert a más igazgatási ágakban már régóta bevált selejtezési alapelveket ezek tekintetében is alkalmazni lehet Az állásfoglalást illetőleg sokkal nehezebb a helyzet az adózási ügyiratok tekintetében A meg lévő iratanyag hatalmas mennyisége könnyen vihetne arra a gondolatra, hogy ezeket az iratokat eléggé kíméletlen selejtezésnek vessük alá A kiélt, reichenbergi és a könígsbergi állami levéltá­rak eljárási módozatai voltak az egyetlenek, amelyek e vonatkozásban mintául szolgálhattak volna. Ezek a módozatok azonbam még a klasszikus porosz selejtezési hagyományokat képviselték azaz csak a különös értékű iratokat óhajtották megtartani, £z a felfogás az adózás vonalán csak az ugy* nevezett nagy adózók ügyiratait vélte megőrzésre érdemesnek, Hermann Meinertnek a selejtezések kérdésében közzétett oly kiváló és rendszeres tanul­mányait figyelmes vizsgálat alá véve, az tűnik ki, hogy a tömegiratok selejtezése kérdésében bi zonyos fokig ő maga is tartózkodó álláspontot foglal el és hogy a klasszikus selejtezési alaps 1 . vek is, amelyekre ő támaszkodik, az irattömegek és azoknak statisztikai vonatkozása tekintetében szintén kitérnek a dolog lényege elől, jóllehet az irattömegek problémája és azoknak statisztikai értékelése kérdésében a mi korunkban feltétlenül állást kell foglalni,, akár tetszik ez nekünk- akár nem. A régebbi történeti alapelv sem zárkózhatik el tartósan a marxista történeífelíogás bizonyos követeléseivel szemben,, miként ezt Georg von Below is kifejtette. E jogos követelmény elől a le véltárelmélet sem zárkózhatik eh Az az elvr hogy kizárólag csak a nagyadózókra vonatkozó ügyiratok érdemesek a megőr­zésre, általában járható útnak látszott ott, ahol a szociális ellentétek igen jelentősek voltak és a gazdasági nagyvállalkozások a gazdasági életben túlnyomó szerepet töltöttek be, mint ph a Sz,ude tavidéken. Természetesen egészen más a helyzet ott, mint pl Hessenben, ahol nincsenek nagyvá­rosok, nagy ipari üzemek, stb,, sőt maga a kereskedelem is középszerű jelleggel bir, viszont a takarékpénztárak és hitelintézetek, a kisembereknek a bankjai ezzel szemben túlnyomó súllyal je­lentkeznek <» hiányoznak továbbá a nagy szállodák, a nagy mezőgazdasági és kézműipari üzemek, •* egyszóval kifejezve, ha valamely ország vagy tartomány pl, Hessen •Darmstadü a gazdasági élet ben középszerű helyet foglal eh E szemléleti alapból kiindulva egészen más szempontok kerülnek előtérbe. Néhány élüzem, mégha valamennyi gazdasági ágazatot képviselne is, olyan csekély értékű kiválasztást tenne lehetővé, amelynek tudományos felhasználása nem sok reménységgel kecsegtet Nyilvánvaló az is, hogy a gazdaságtörténeti kiértékelés ilyen esetben nem is lenne lehetséges. To­vábbmenve az is bizonyos, hogy egyetlen gazdasági ágazatnak sem lehetne valódi karakterét meg állapítani tisztán csak az élüzemeken keresztül az átlagos keresztmetszet ismerete nélkül Ez a most jelzett ut természetesen szintén csak szükségmegoldást jelent, s lehetséges, hogy a közeli vagy távoli jövő e kérdésben még radikálisabb nézeteket fog vallani Mindenesetre szükséges em lékezetbe idézni a délnémet és olasz levéltárosoknak az elmúlt század közepe táján elkövetett se lejtezési hibáit amelyeken ma a legtöbb szakember szánakozva mosolyog mert ezek a levéltáro sok levéltári megőrzésre a számadásoknak egész sorát alkalmatlannak és feleslegesnek Ítélték és koruk tudományos követelményeinek eleget véltek tenni a selejtezéseknek évtizedenként ismétlődő próbaszerű felfüggesztésével Egyelőre radikális megoldásra nem lehet törekedni és a döntést e kérdésben korunk szempontjai és igényei szerint kell meghozni A darrastadái állami levéltár annakidején megkísérelte, hogy széleskörű kiválasztás által a gazdaságtörténeü tanulmányok számára jobb és biztosabb értékű iratanyagot hozzon létre Felme rülhetne annak kérdése, hogy miért legyen szükséges az adózási ügyiratuk megőrzése akkor, amikor az üzemnek az iratanyaga e vonatkozásban is megfelelő felvilágosítással szolgálhat Ez két­ségtelenül igaz is, A levéltáraknak azonban gazdasági és üzemi levéltárak létesítésére való felhívása amely a nagyüzemeknél kétségtelenül élénk visszhangra talált a középüzemeknél teljesen eredmény 275

Next

/
Thumbnails
Contents