Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Hadnagy Albert: Az adózási iratok selejtezése / 274–277. o.

telenül hangzott el. A középüzemek . az irataik kezelését illetően még csak tanácsokat sem fogad' tak el, még kevésbé voltak hajlandók üzemi levéltárat létesíteni. Ebben a kérdésben igen jelentős az a körülmény is, hogy a középüzemek igen gyakran ki vannak téve gazdasági kríziseknek és kapuikat sok esetben kénytelenek bezárni- Mindez azt is jelenti, hogy a középüzemek iratait áit% Iában nem lehet biztonságba helyezni és a legritkább esetben lehet egy-egy középüzem levéltárára reátalálni. Ilyen körülmények közt egyedül az adózási ügyiratok nyújtanak lehetőséget arra, hogy egy~«gy üzem életébe és annak jellemzőbb vonásaiba egyáltalán be lehessen tekinteni. Az e té ren mutatkozó káros következményeknek csak az irataik felől való állandó állami gondoskodássas lehetne elejét venni. Jóllehet az adózással együttjáró titoktartás miatt az adózási iratoknak az el szállítása egyelőre még nem jöhet számításba, mégis az 1953. évben kiadott uj rendelkezés Iehe tővé teszi, hogy a szöbanlévő adóügy lezárulta után 50 évvel később az adózási ügyiratok szabadon felhasználhatók legyenek. Éppen ezért - mondja Knöpp *• az adóügyi iratok kiválasztásának feladata elől nem lehet kitérni, mert ezzel a kötelezettséggel tartozunk az elkövetkezendő nemzedékek javára is. Minden további nélkül az is nyilvánvaló, hogy az iratok kiválasztásának gondját nem lehet a pénzügyi hatóságokra bizni, mert azok nincsenek abban a helyzetben, hogy a szakszerű kiválogatásra akár csak javaslatot is tehetnének. A darmstadti állami levéltárnak annakidején az iratok kiválasztását magának kellett végrehajtania, ami lehetségessé is vált azoknak a statisztikai közié* seknek a felhasználásával, amelyek az adózókról részben névszerint készültek,, részben pedig az üzemek karaktere szerint Az adózásra kötelezettek ügyiratai, amennyiben a vagyonadóra, jöved<* lemadóra, társulati adóra, vagy forgalmi adóra vonatkoztak, nem voltak selejtezhetők. Hessenben a válogatás céljaira a statisztikai és hasonló kiadványoknak egész sorát lé\m tett felhasználni, mert ezek Hessen közgazdasági viszonyairól összefoglaló képet nyújtottak egyes gazdasági ágazatokat illetően az iratok kiválasztását is rendkívüli módon megkönnvitették E forrásokon túlmenően további értékes útmutatást nyújtottak az ipari és Kereskedelmi kamarák. az ipartestületek, valamint a mezőgazdasági kamarák. A kiválogatás alapelveit a következőkben le hetne összefoglalni; a porosz tradícióknak megfelelően a különleges értékű iratanyagot minden t© vábbi korlátozás nélkül külön kell választani, vagyis mindazon üzemékre vonatkozó iratanyagokat amelyeK Hessenben a birodalmi átlag fölé emelkednek. Ezeknek az üzemeknek a névsora ipari köz pontjaik támogatásával könnyen megállapítható. További irányelvül szolgál a bevétel és a jö f.at-(,-:0 nagysága, ami egyes személy esetében 50 000 márka jövedelmet, illetve 1 000 000 márka értékű fm gyónt tételez fel, mint iratmegőrzési értékhatárt Azonkívül áltálában meg kell őrizni minden olyan üzemnek az iratanyagát, amely több, mint 100 alkalmazottat foglalkoztat Megőrzésre érdemesek még a személyi és jogi társulások, a főrendek és más nemesi családok adózási iratai, A ipari és kézművesipari üzemek iratainak biztosítása céljából általában fontos üzemeknek keM tai*

J tani azokat, amelyek már több, mint 100 éve működnek és fennmaradásuk továbbra is bíztositou nak látszik. Az erre vonatkozó szabályokat ugy kell megalkotni, hogy azok az érdekelt ország gazda sági szerkezetei keresztmetszetéhez viszonyuljanak. Mezőgazdasági vonatkozásban az lenne a leg célszerűbb, ha az úgynevezett cólgazdaságok iratanyaga kerülne kiválasztásra. Azonos nagyságú gazdasági üzemegységek túlsúlya esetén a kiválasztás alapjául szolgálhat még az állatállomány, az aliíalmazottak száma*, stb. Szóbajöhetnek még kiválasztásra egyes különleges üzemek mint. pl, erdőgazdaságok, gyümölcsösök, állattenyésztők,, stb, A mezőgazdasági üzemek nagysága szerm? való kiválasztódás természetesen vidékenként változhatok, mert hiszen vannak olyan vidékek ahol már az 500 hektár is feltűnően nagy birtoknak számít a kisbirtokrendszer túlsúlya következtében Szőlőgazdaságoknál a 20 hektár terület lehet a kiválasztás kezdő vonala. Bánya- és hasonló üzemek majdnem teljes hiánya esetén valamennyi ilyen iparág iratanyag? megőrzendő. Kiválasztásra kerülnek továbbá a villamossági müvek, biztosítási intézetek, bankok vasúttársaságok, szállodák, gyógyintézetek, nyomdák, könyvkereskedések, könyvkiadók, magániskv Iák, magánkórházak és gyógyintézetek megfelelő hely és nagyság szerinti osztályozással továbbá orvosok,, különösen a neves szakorvosok, ügyvédek, építészek, főiskolai tanárok, a jelentősebb ; v tulajdonosok, a nagy mozik, magánszínházak, a nagyobb ujságvállalatok, malmok, cukorgyárak, söxgyárak, téglagyárak, a jelentősebb Kereskedelmi ágazatok stb„ stb, működése során keletkezett 276 ' -